A károsanyag-kibocsátás csökkentése csak az egyik része klímaváltozás elleni küzdelemnek, a másik az alkalmazkodás. Ez utóbbiban a természet egyelőre jobban teljesít, mint az ember – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
Kovács Erik beszélt az édesvízkészletek felhasználásáról. "Összességében 2,9 százaléknyi édesvizet használtunk fel, ennek jelentős része felszín alatti víz, aminek a nagy részét elkezdte kiaknázni az ember. Egy másik jelentős hányad a gleccserek olvadékából származó édesvíz, amelyet Belső-Ázsiában, illetve amíg volt, Afrikában próbálták hasznosítani" – mondta szakértő.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy például Izraelben vagy az Egyesült Arab Emírségekben a sós tengervízből lepárolják a sót, és így nyernek ivóvizet. Az más kérdés, hogy a víz "átalakításához" szükséges energiát az arab országok még fosszilis forrásokból teremtik elő, de például Japán a szélből nyeri, Izrael pedig jelentős részben napenergiát fordít erre.
Kovács Erik szerint nincs most konkrétan bizonyított tény, amely azt mondaná, hogy a csökkenő édesvíz befolyásolná a biodiverzitást, de vannak olyan régiók a világon, ahol a csapadékmintázat megváltozik, és jobban felhasználják a felszín alatti vagy a felszíni vízfolyásokat. Példaként említette az Alpokat, ahol például jelentős a deficit talajvízből, Svájcban, Dél-Franciaországban 200 centivel mélyebbre süllyedt a talajvíz szintje.
"A gleccserek helyén az U alakú völgyekben megkezdődik egy másik fajta biológiai sokszínűség, igaz, a növény- és az állatvilág sokkal könnyebben adaptálódik az embernél" – tette hozzá, nyomatékosítva, az élet nagyon könnyen alkalmazkodik a klimatikus változásokhoz.
Változnak az évszakok
Kovács Erik szerint nem önmagában a globális felmelegedéssel van baj, hanem azzal, hogy az extrém időjárási jelenségeket eredményez, és a tempója miatt viszonylag gyorsan kell alkalmazkodni hozzá. Példaként említette, hogy teljesen átalakulnak az évszakok.
"A tél sokkal később kezdődik, mint korábban, de belenyúlik a tavaszba. Ennek is köszönhető az, hogy a mezőgazdaságból élők minden évben azzal szembesülnek, hogy elfagynak a rügyek, virágok, ez terméskiesést okoz, illetve a minőségre is kihat. Vannak olyan klímaszimulációk, amelyek azt mutatják, hogy
a tél egy-másfél hónapra fog rövidülni, a nyár pedig akár hat hónapig is kitarthat az évszázad második felére"
– mondta Kovács Erik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 25 fokos csúcshőmérséklet egyre gyakoribb áprilisban, de a legjobban melegedő hónap az október és a november a régiónkban. A legintenzívebb a melegedés a téli hónapokban van, nagyon enyhék lettek a telek a régiónkban, és ez gondot jelent a mezőgazdaságban, mert a kártevők és a rágcsálók gyorsan adaptálódtak ehhez a változáshoz.
Megjegyezte, hogy ha csak a párizsi klímacéloknak megfelelően, két fokkal emelkedik a globális hőmérséklet ebben az évszázadban, az nálunk 4-5 fokos emelkedést jelent. "Nem akkor lesz hőség, amikor 30-32 fok lesz, hanem például az Alföldön hozzá kell szokni a 39-40 fokos állandó hőmérséklethez. És ez csak két fok" – figyelmeztetett a szakértő.
Két kulcsfogalomra hívta fel a figyelmet Kovács Erik. Az egyik az üvegház hatású gázok kibocsátásának a csökkentése, a másik a globális, helyi és egyéni alkalmazkodás a klímaváltozás jelentette változásokhoz.
"Eddig a tudománypolitikai konszenzus arról szólt, hogy csökkentsük a kibocsátást. Ez nagyon jó dolog hosszú távon. De
a négy legnagyobb kibocsátó az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India nem nagyon foglalkozott ezzel eddig,
de most már egyre jobban érzik a bőrükön ők is a változást, csak az Egyesült Államokban 2500 milliárd dollár kiesést okozott a szélsőséges időjárás" – részletezte Kovács Erik.
Mezőgazdasági hatások
A mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, és Magyarország mezőgazdasága át fog alakulni – jelentette ki a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója. Kovács Erik hozzátette: nemcsak a klimatikus adottságok, hanem a talajadottságok is romlanak, a mezőgazdaság nem pótolja vissza a szükséges szervesanyag-mennyiséget, és ez világprobléma. Emiatt önmagában fordulat kell a mezőgazdaságban, de az igazi változást a klíma módosulása fogja kiváltani.
"A nyarak egyre szárazabbak, egyre kevesebb csapadék hullik, ami lehullik, hirtelen jön, nem szívódik be, átfolyik, sőt még pusztít is. A télen viszont sok csapadék érkezik, de nem hó formájában, amire viszont nagy szükség lenne, védené a talajt, és lassan beszivárogna a mélyebb rétegekbe is. Erre reagálva újfajta növénytársulásokat kell létrehozni; a cirok például a kukoricát helyettesítheti, a kukoricát pedig majd át kell vinni az Alföldről a Dunántúl alacsonyabb területeire, mert ott megmaradt a csapadék" – mondta Kovács Erik.
Példaként említette a szőlőt, mert a jó termőterületek északabbra vándorolnak,
Villányban már jobb vörösborokat készítenek szerinte, mint Közép-Olaszországban, Görögországban vagy Spanyolországban, mert az ottani forróság és szárazság rontja a bor minőségét.
Hasonlóképp a klímaváltozás hozta jobb helyzetbe a soproni borvidéket is, mert a korábbi éghajlati feltételek között nem voltak olyan jó adottságai a területnek, mint most. Hasonló jelenségként emelte ki azt is, hogy Skandináviában is megjelent a borászat.
"Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetnek vannak olyan előrejelzései, hogy 2060-2070 után Finnország nagyobb gabonatermelő lesz, mint Németország a növekedő hőmérséklet következtében" – mondta Kovács Erik.