A kutatásban részt vevők aktivitását egy héten át mérték, majd rövidtávú memóriájuk, problémamegoldó készségük és információfeldolgozási készségük alakulását vették górcső alá. A kutatásba 4500 embert vontak be.
A kutatást vezető John Mitchell, a University College London doktorandusza szerint az eredmények egyértelművé tették, hogy már napi 6-9 perc energikus mozgással töltött idő is magasabb kognitív pontszámot juttatta az önkénteseket az ülő, alvó vagy mérsékelt fizikai aktivitást végzők társaikhoz képest – írja a CNN.
Mérsékelt fizikai aktivitásnak a gyors gyaloglást, a kerékpározást vagy a lépcsőn fel-le futást tekintették. Erőteljes mozgásnak számít például az aerobic, a kocogás, a futás, az úszás és a hegyre való kerékpározás, melyek felgyorsítják a szívverést és a légzést.
A Journal of Epidemiology & Community Health című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint napi mindössze 10 perc mérsékelt vagy erőteljes testmozgás javította a résztvevők munkamemóriáját, a legnagyobb hatást a végrehajtó folyamatokra, például a tervezésre és a szervezésre gyakorolta.
A kognitív javulás ilyen rövid ideig tartó aktivitás esetében még szerény volt, de minél több időt tölt valaki dinamikus edzéssel, úgy nőnek az előnyök.
A doktorandusz hozzátette, mivel nem figyelték meg éveken át a résztvevőket, elképzelhető, hogy ők egyébként is magasabb kognitív pontszámokat érnének el, de azt is alá kell húzni, hogy a mindennapi rutinba bevezetett minimális változtatások is nagy eredményeket hozhatnak.
Steve Malin, a Rutgers Egyetem adjunktusa szerint, aki nem vett részt a kutatásban, ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy
az edzésen túli mozgás hatása is fontos.
A kutatás arra a rossz hírre is rávilágít, hogy ha több időt töltünk alvással vagy üléssel, esetleg épp csak hogy mozgunk, az negatív hatást gyakorol agyunkra. A tanulmány szerint a kogníció 1-2 százalékkal romlott, miután a mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitás egyenértékű részét nyolc perc ülő testmozgással, hat perc üléssel vagy hét perc alvással helyettesítették.
Mindezen felül arra is felhívták a figyelmet, hogy szervezetünknek kevés az, ha alszunk: jó minőségű alvásra van szüksége ahhoz, hogy agyunk csúcsteljesítményt tudjon nyújtani.
"Az alvás kognitív teljesítményt befolyásoló képességére vonatkozó bizonyítékok erősek, de két fontos dolgot is figyelembe kell venni. Először is, a túlalvás összefüggésbe hozható a rosszabb kognitív teljesítménnyel. Másodszor,
az alvás minősége még fontosabb lehet, mint az időtartam – és az alvásminőséget nem tudjuk műszerekkel mérni"
– mondta Mitchell.
További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ezeket az eredményeket ellenőrizni lehessen, és hogy megértsük az egyes tevékenységtípusok szerepét. Mitchell szerint azonban a tanulmány "rávilágít arra, hogy még az emberek napi mozgásában mutatkozó nagyon szerény – kevesebb mint 10 perces – különbségek is összefüggnek a kognitív egészségünkben bekövetkező változásokkal".