Neurológiai és pszichológiai betegségek sorozatának emelkedett kockázatával jár a koronavírus: egy széles körű kutatás szerint a fertőzést követő két évben a demencia, a ködös gondolkodás és a pszichózis kialakulásának esélye jelentősen magasabb azok körében, akik átestek a víruson, mint azoknál, akik más légzőszervi megbetegedésekben voltak érintettek.
A szorongás és a depresszió is gyakrabban sújtja e betegséget követően az érintetteket, de ezek rizikója két hónapon át áll csak fenn. Két év elteltével ugyanakkor már a fent felsorolt pszichés és neurológiai betegségek sem fenyegetik jobban az egykori koronavírusosokat – írja a The Guardian.
Ez az első nagy kutatás a téren
A járvány kezdete óta már több mint 600 millió ember esett át a betegségen: kezdettől fogva gyanakodtak arra a kutatók, hogy
több neurológiai és mentális betegség kockázatát jelenti a fertőzés.
Mostanáig azonban nem állt rendelkezésre nagy mennyiségű adat, amely a kockázatokat hosszabb időn keresztül vizsgálta volna. Az Oxfordi Egyetem és a National Institute for Health and Care Research Oxford Health Biomedical Research Centre által készített új tanulmány 1,28 millió esetet elemzett két év alatt.
"Az eredmények új megvilágításba helyezik a fertőzés mentális és agyi következményeit. Az eredmények rámutatnak arra, hogy további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, miért történik mindez a fertőzést követően, és mit lehet tenni az állapotok kialakulásának megelőzésére, illetve azok kezelésére" – fogalmazott Max Taquet, az Oxfordi Egyetem a kutatást vezető szakembere.
Ezek a kockázatok
A tanulmányban 14 neurológiai és pszichiátriai diagnózisra vonatkozó adatokat elemeztek, az adatok főként amerikai páciensektől származtak. Megállapították, hogy a felnőtteknél a fertőzést követően megnőtt a depresszió vagy a szorongás kockázata, de ez nagyságrendileg két hónapon belül visszaállt ugyanarra a szintre, mint más légúti fertőzések esetén.
Egyes neurológiai és pszichés betegségek rizikója ugyanakkor két éven át emelkedett maradt, a következőket tapasztalták a kutatók:
- a 65 év alatti felnőttek esetében a ködös gondolkodás rizikója nőtt, 10 ezer emberre vetítve 650 embert érintett, szemben a más légúti betegségek után tapasztal 550-es számmal
- a 65 év fölöttieknél jelentősebben emelkedett a ködös gondolkodás előfordulása (1540 eset 10 ezer főre vetítve), nagyobb eséllyel jelent meg demencia (450 ember) vagy pszichózis (85 ember)
- a más légúti megbetegedésben érintetteknél a ködös gondolkodás 1230 esetben jelent meg, demenciát 330, pszichózist 60 esetben tapasztaltak
Gyermekeknél kissé mások a tapasztalatok
Gyermekek esetében az eredmények részben hasonlók, részben eltérők voltak. A gyerekek esetében általánosságban kisebb esély volt a koronavírus-fertőzést követő más állapot diagnózisára, a depresszió és a szorongás rizikója nem jelent meg esetükben, ugyanakkor bizonyos betegségek előfordulását elősegítette.
A delta variáns hulláma alatt több neurológiai és pszichiátriai rendellenességet észleltek, mint a korábbi alfa változatnál. Az omikron hasonló neurológiai és pszichiátriai kockázatokkal járt, mint a delta.
A kutatás eredményeit annak tudatában érdemes figyelembe venni, hogy a tünetmentes esetek kimaradhattak az elemzésből, illetve a fertőzés súlyosságával sem súlyozták az adatokat.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!