A dohányzók négyötöde alacsony vagy közepes jövedelmű országokban él: ezekben az országokban következik be az évi nyolcmillió, a cigarettára visszavezethető halálozás nagy része. Globálisan alig csökken a cigarettázó emberek aránya: a WHO célját, miszerint 2030-ra a dohányzást 30 százalékkal kellene visszaszorítani a felnőttek körében, időarányosan csak az országok 30 százaléka fogja teljesíteni.
Robert Beaglehole és Ruth Bonita a Lancetbe írt cikke szerint a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (WHO Framework Convention on Tobacco Control – FCTC) nem tölti be a funkcióját, legkevésbé az alacsony jövedelmű országokban. A szerzők szerint sem a WHO, sem a keretegyezmény résztvevői nincsenek tisztában azzal a szereppel, amelyet az innovatív nikotin- és dohánytartalmú alternatívák jelentenek a cigarettázásról való leszoktatásban, és a dohányosoknak a potenciálisan kevésbé káros termékekre való átállításában.
A fiatalok körében tetten érhető, összességében azonban alacsony mértékű elektromos cigarettázás
eltereli a figyelmet arról a fontos célkitűzésről, hogy kevesebb felnőtt haljon bele a dohányzás következményeibe
– épp azért a két kutató nem utasítja el az ártalomcsökkentési stratégiákat.
"A legtöbb ember azért dohányzik, mert nikotinfüggő. Az ártalomcsökkentés az égetett dohány káros hatását olyan cigarettákkal küszöböli ki, amelyek kevésbé káros módon juttatnak nikotint a szervezetbe. Ezekben az alternatívákban nagy a potenciál arra, hogy a cigarettaiparban zavarokat okozzanak" – fogalmaznak.
A szerzők sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a WHO elutasítja az ártalomcsökkentést, ezzel továbbra is a nagyon ártalmas cigarettát helyezik középpontba. A 21. század technológiai vívmányait elutasítva változatlanul a nikotinfüggőség ellen küzdenek.
A kutatók azt kérik a Lancettől, hogy szorgalmazzák a WHO politikájának felülvizsgálatát és kötelezzék el magukat az ártalomcsökkentés mellett.