A WHO október elején engedélyezte a RTS,S néven is ismert oltást, javasolva annak minél szélesebb körű használatát az öt év alatti gyermekek körében Afrikában, a leghalálosabb maláriát okozó parazita, a Plasmodium falciparum hazájában. A harmincéves fejlesztést követően létrehozott oltást Tedrosz Gebrejeszusz közegészségügyi mérföldkőnek nevezte, a vakcina azonban jóval kevésbé hatékony, mint amit a gyermekkorban beadott védőoltásoktól megszoktunk. Négy injekciót követően harmincszázalékos hatékonysággal képes megakadályozni a súlyos megbetegedés kialakulását.
Ezzel együtt is 23 ezer gyermek életét mentheti meg évente, ha mind a négy adagot megkapja minden kisgyermek az összes érintett régióban. A 2018-ban 410 ezer életet követelő malária esetében ez egyáltalán nem alacsony szám.
Nagyon hatékony is tud lenni
A Mosquirix nevet viselő vakcina fejlesztése 1987-ben indult: a GlaxoSmithKline a Bill&Melinda Gates Alapítvánnyal közösen kezdett el dolgozni rajta több mint 750 millió dollárból. Bár a klinikai vizsgálatok 2015-ben befejeződtek, a WHO további kísérleti vizsgálatokat javasolt a többdózisú vakcina beadását illető, klinikai vizsgálaton kívüli megvalósíthatóságának és biztonságosságának megállapítására. Ghána, Kenya és Malawi lakossága 23 millió adagot kapott az oltásból a Gavi koordinálásában, az érintett országokban pedig 30 százalékkal esett a kórházban kezelt maláriások száma. Ezen eredmények késztették arra a WHO-t, hogy a négyadagos ajánlást megtegye azon országok számára, amelyek maláriával való érintettsége közepes vagy magas.
Alassane Dicko Maliban élő maláriakutató szerint ugyanakkor lehet a hatékonyságon növelni a megfelelő időben történő beadással. Kutatótársaival együtt publikált eredményeiből kiderül, hogy
73 százalékkal esik vissza a a gyermekkori maláriás halálozások száma,
ha az esős évszak előtt adnak be három adagot a gyerekeknek a vakcinából, majd a következő esős évszak előtt még egy negyediket és ötödiket is. Az oltásokkal párhuzamosan a gyerekek havi rendszerességgel vettek be maláriát megelőző gyógyszereket is.
Sokba kerül majd
A vakcina beadásának időzítésén túl kérdéses még az is, miből lesz az országoknak pénzük megvenni. A GSK közleményben vállalta, hogy évi 15 millió adagot alig valamivel önköltségi ár fölött értékesít majd: az évi igény ugyanakkor 100 millió adag, ha minden érintett ország minden gyermekét be szeretnének oltani. Számítások szerint 5 dolláros adagonkénti árral számolva
325 millió dollár kell évente
ahhoz, hogy mind a tíz érintett ország minden érintett korú gyermeke megkaphassa a szükséges mennyiségű oltást.
Meg kell győzni az afrikaiakat az oltásról
Egyes kutatók azért is aggódnak, hogy a mostani hurráoptimista hangulatban a már meglevő és most is jelentősen alulfinanszírozott maláriamegelőzési intézkedések még inkább háttérbe szorulnak. Ezek közt rovarirtó programok is vannak.
"Tisztelem a kutatókat, akik részt vesznek ebben a hatalmas erőfeszítésben, de a valóság az, hogy túl sok pénzt öltek ebbe a vakcinába úgy, hogy a klinikai kísérletek eredményei kiábrándítók" – mondta Badara Cisse, a szenegáli Dakarban működő Egészségügyi Kutató, Epidemiológiai Felügyeleti és Képzési Intézet maláriakutatója.
"Nem hiszem, hogy egy harmincszázalékos hatékonyságú vakcina elfogadható lenne az amerikaiak számára."
Ennek ellenére ő és James Tibenderana, a londoni Malária Konzorcium ugandai epidemiológusa szerint is hatásos lehet az RTS,S vakcina bizonyos régiókban. Tibenderana hangsúlyozza, hogy ennek érdekében széles körű kommunikációs kampányra van szükség, hogy a félretájékoztatás ne akadályozza a bevezetést.
"Az emberek csodálkozni fognak, hogy egy harmincéves, mérsékelten hatékony vakcinát miért vezetnek be hirtelen egy világjárvány idején, és miért csak az afrikaiakat célozzák meg vele. A koronavírus elleni vakcina körüli félretájékoztatásnak arra kell megtanítania minket, hogy nem vehetjük természetesnek a közösség bizalmát" – vélekedik.