A családi kutyák szoros kapcsolatot alakítanak ki gazdájukkal: nemcsak szeretik, hanem kötődnek is hozzá, azaz a gazda biztonságot nyújt számukra ismeretlen helyen, és menedéket veszélyes helyzetekben, épp úgy, mint az anya a kisgyereknek. Ismert, hogy gyerekeknél a kötődési kapcsolat hátterében jutalomválasszal összefüggő agyi folyamatok állnak. De vajon a kutyáknál is összefügg a kötődés és az agyi jutalomválasz?
A választ a kutatók a viselkedés és az agyműködés párhuzamos vizsgálatával keresték – olvasható az ELTE oldalán. A kutyák kötődési viselkedését a pszichológusok által kidolgozott Idegen Helyzet Teszttel mérték, agyműködésüket pedig funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével vizsgálták. Az MR-ben a kutyák a gazda és egy ismerős személy dicsérő és semleges (számukra értelmetlen) beszédét hallgatták.
„Azért különösen izgalmas a kutya-gazda kötődés mögött álló agyi folyamatok vizsgálata, mert a segítségével megérthetjük, mennyire lehet hasonló ez a különleges, két faj egyedeit összekötő kapcsolat más jól ismert, fajtársak közötti kapcsolatokhoz (például ilyen a gyerek-anya kötődés is). Néhány évvel ezelőtt már kimutattuk, hogy a kutyák agya érzékeny a szóbeli dicséretre, az azonban felderítetlen maradt, hogy a beszélővel való kapcsolat hogyan befolyásolja ezt az érzékenységet” – mondja Gábor Anna, a cikk első szerzője.
A magyarországi kutatócsoport kimutatta, hogy
a kutyák agyának egy jutalomra érzékeny területe erősebben reagál a gazda dicséretére, mint egy ismerősére.
Ráadásul a gazda hangját hallva az erősebb kötődés intenzívebb reakciókkal jár a jutalomérzékeny agyterületeken. Az eredmények alapján a kutyák nemcsak képesek felismerni gazdájuk hangját, de
annak jutalomértéke nagyobb az erősebben kötődő kutyák számára.
„A kötődés alapvető funkciója, hogy a függő egyedet (gyerek, kutya) a gondozó közelében tartsa. Eredményeink rámutatnak, hogy a kutyák számára nemcsak a dicséret, de önmagában a gazda hangja is jutalmazó értékű, azaz segít a gazda közelébe vonzani a kutyát. A kutya-gazda és az anya-gyerek kötődés tehát több szempontból is hasonlít egymásra, mint eddig hittük” – mondja Gácsi Márta, a cikk utolsó szerzője.