A sűrűn beépített városok fokozzák a klímaváltozás örvén megjelenő hőmérséklet-emelkedést; mint a Másfél fok portálon megjelent írásban olvasható, még a városokon belül sem mindegy a helyzet, belvárosban sokkal nagyobb a gond, bár az ország lakosságának 72 százaléka a városokban él (világszerte 56 százalék, az EU-ban 75), így érintett.
A cikk kitér arra, hogy miért viselkednek a városok "hőszigetként", miért marad magasabb hőmérséklet éjszaka és lesz aztán nappal is melegebb: azok a burkolóanyagok, melyeket a településeken az utak, házak építéséhez használunk, jóval több sugárzást nyelnek el, mint a növényzet, ami egyébként a felszínt borítaná, a párolgás hűtő hatása sem tud megfelelő módon érvényesülni, kivéve azokban az általában viszonylag rövid ideig tartó időszakokban, amíg a burkolat fölött megjelenő esővíz a csatornarendszeren keresztül el nem vezetődik a felszínről, illetve a fennmaradó rész el nem párolog.
A városban tovább növeli a hőérzetet, hogy nincsenek lombok, a szűk utcákban pedig szél sem - arról nem is beszélve, hogy a légkondicionáló berendezések hőleadása szintén az utcán jelenik meg.
Télen pedig: az épületekből távozó energia miatt magasabb a hőmérséklet a városokban, emiatt persze egy kicsit kevesebbet kell fűteni télen a városokban, mint falun.
A portál szerint volna mit tenni:
- másfajta burkolóanyagok kellenek, csökkenteni kell a mennyiségüket és változtatni a színükön
- nagyobb területű zöld kell, a tetőkön például olyan növényekkel próbálkozni, amelyek könnyen túlélnek.