Bármilyen organizmus képes új képesség vagy jellemző, egységesen funkció megszerzésére akár természetes úton, akár kutató által, kísérleti módon. A kísérletek komoly része ilyen irányban zajlik, és természetesen a funkciónöveléssel foglalkozó kutatásoknak ezáltal vannak biztonsági kockázatai is a MedicalXpressben idézett szakértők szerint.
A kutatók sokféleképpen dolgoznak a funkciónövelésen: van, hogy direktben végzett génmódosítások révén érik el ezt, míg máskor olyan környezetbe juttatják az érintett organizmust, amelynek hatására bekövetkezik a változás. Ahogyan azt említettük,
funkciónövelés a természet mellett laborban is történhet:
ezáltal válhat egy növény szárazságtűrőbbé, így tehetjük a szúnyogokat képtelenné a dengue-láz terjesztésére, de ezáltal alakíthatják át az e-coli-baktériumok a műanyagot értékes vanillinkivonattá is. A koronavírust okozó SARS-CoV-2 esetében a funkciónövelés által halálosabb vagy gyorsabban terjedő lehet.
Ezért kísérleteznek
Logikus a kérdés: miért végeznek ilyen veszélyes kísérleteket a kutatók? A válasz nem meglepő: a jobb terápiák és új kezelési módszerek érdekében játszanak a tűzzel. A 2003-as SARS-járvány kitörésekor például egereket fertőztek meg a kórokozóval, hogy tudják a viselkedését vizsgálni. A funkciónövelési kísérleteket annak jegyében fogadjuk el, hogy hiszünk abban, segítenek a kutatóknak megérteni a patogén fejlődését, ami által felkészültebbek lehetünk egy pandémiára, és terápiákat dolgozhatunk ki a vírussal szemben. A kritikus hangok szerint ugyanakkor nincsen meg a kellő előny a rizikó mellett, ráadásul épp ez a mostani világjárvány bizonyítja be azt, mekkora jelentősége van az emberi viselkedésnek egy betegedés terjedésének kontrollálásában. Az, hogy milyen esetekben nagyobb a funkciónövelési kísérletek előnye, mint kockázata, folyamatos vita tárgya.
Az tény, hogy fertőzőképesebb, virulensebb, a jelenlegi tesztelési módszereket kikerülő, a terápiáknak ellenálló, esetleg a vér-agy gáton átjutni képes organizmusok jöhetnek létre így.
Nem kockázat nélküli így dolgozni, nagyon fontos, hogy ezt a munkát a megfelelő biztonsági előírásokkal rendelkező és azokat betartó környezetben végezzék el.
A kockázat kezelhető
A kockázat csökkentésére irányuló stratégiák közé tartozik a bioelszigetelő létesítmények használata, az expozíció-ellenőrzési tervek létrehozása, a szigorú működési eljárások és képzések életbe léptetése, a balesetekre adott reakciók megtervezése és még sok más. Ezek az erőfeszítések elkötelezettséget és aprólékos figyelmet igényelnek az intézmény több szintjén.
Laborbalesetek még így is történnek majd,
de azt kell garantálni, hogy ezek a lehető legkisebb kárt okozzák és a a kutatókat, az emberiséget és a környezetet se károsítsák.
Hogy mikor túl veszélyes egy ilyen kutatás, azt nem mindig könnyű megállapítani. Biológiai fegyver kifejlesztése például egészen biztosan nem etikus, azt pedig mindig figyelembe kell venni, hogy a kísérlet célja egy dolog, de tartalma még lehet túl veszélyes. A funkciónövelő kísérletekre is igaz az, hogy tudásunk folyamatosan növekedik. Lehet, hogy valamit a jelenlegi pandémia előtt nem tartottunk még túl nagy rizikónak, de épp ez a világljárvány felülírja korábbi álláspontunkat.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!