A november óta terjedő, P1 nevet viselő törzs hamar domináns szerepre emelkedett a dél-amerikai országban, napjainkban pedig már 37 országban jelen van, írja a MedicalXpress. Molekuláris kutatások igazolták, hogy 17 féle mutáció zajlott le benne, melyek közül három a tüskefehérjén található: a N501Y, az E484K és a K417T mind aggodalomra ad okot, mivel segítségükkel a vírus könnyebben tud kapcsolódni az emberi test sejtjeihez, illetve a korábbi törzsekkel való megfertőződés nyomán kialakult immunvédelmet is képes kikerülni.
A kutatócsoport vizsgálta, mennyiben változtatták meg ezek a mutációk a brazil törzs viselkedését a korábbi variánsokhoz képest. Úgy találták, hogy a mutációknak köszönhetően
terjedési sebessége 1,7-2,4-szer gyorsabb, mint az eredetileg globálisan elterjedt variánsoké.
Azt nem tudták megállapítani, hogy ez annak köszönhető-e, hogy a vírus tovább képes a testben megmaradni, vagy pedig a virális töltöttségnek. Azzal kapcsolatban sem jutottak konklúzióra, hogy súlyosabb betegséget okoz-e, esetleg halálosabb-e más törzseknél. A Manausban megfertőzöttek esetében úgy találták, hogy a P1 variánssal fertőzöttek esetében 1,2-1,9-szerese az esélye a betegség halálos végkimenetelének az eredeti vírushoz képest, de ezt nemcsak a vírus, hanem a város egészségügyi ellátórendszere is okozhatta, azt ugyanis túlterhelte a rengeteg megbetegedés.
Manausban a lakosság hetven százaléka átesett már a betegségen, mégis nagyon sokakat tudott megfertőzni a P1, sokan vélekedtek úgy, hogy a brazil variáns képes újrafertőzni azokat is, akik egyszer már átestek a koronavíruson. Erről a kutatók úgy vélekednek, további vizsgálatokra van még szükség, melyek kideríthetik, hogy az oltottakat és a betegségen már átesetteket ténylegesen meg tudja-e fertőzni a brazil variáns.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!