Manapság sok műhold, köztük a Solar Dynamics Observatory (SDO) is rendkívül nagy mennyiségű adatot szolgáltat a Napnak a mágneses teréről. Erdélyi Róbert csillagászprofesszor és kutatócsapata ezt a mágneses teret próbálja feltérképezni a mesterséges intelligencia segítségével.
A szakember emlékeztetett, miután számtalan MI-szoftver létezik, a megközelítés is többféle lehet. Megfigyelésük szerint az általuk képviselt tudományterületen úgy alkalmaznak sok esetben mesterségesintelligencia-megoldásokat, mintha az egy „varázsgömb” lenne – tette hozzá a Magyar Napfizikai Alapítvány kuratóriumának elnöke. Tehát nem szabad rá úgy tekinteni, hogy megadunk valami bemenő adatot és a másik oldalon kijön majd valami, amit kritika nélkül kezelnek. Ez ugyanis nagyon veszélyes hozzáállás – emelte ki.
Erdélyi Róbert nemzetközi kutatócsoportjával részletesen feltérképezte az MI alkalmazhatósági lehetőségeinek határait a Nap mágneses terének előrejelzésében. A napfizikában áttörőnek számító eredményről a Nature Astronomy című rangos akadémiai folyóiratban számoltak be a szakemberek.
Végeredményében arra világítottak rá, hogy mindez az űridőjárás-előtejezésben milyen veszélyeket rejt. A csillagászprofesszor megjegyezte, az űridőjárás-előrejelzés az egyik legfontosabb kutatási irány a víruskutatás vagy a nanotechnológia mellett. Az említett terület sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint például száz évvel ezelőtt, amikor még nem voltak számítógépek, okostelefonok, de akár chippel működő kávéfőzők, hiszen
egy komolyabb űridőjárás-változás nagy mértékben vissza tudja vetni a civilizációt,
borzasztóan nagy gazdasági károkat okozva. A legutóbbi, 150 évvel ezelőtti nagyobb vihar napjainkban 2, akár 10 évvel is visszavethetné a civilizációt – érzékeltette. Az általa okozott kár nem egy országot, hanem kontinenseket is tönkretehet, miután azok az elektronikák, amelyek chipet tartalmaznak, és nincsenek megfelelően védve, ennek hatására egyszerűen megsülnek.
Mint magyarázta, az űridőjárás valójában arról szól, hogy a Napból több ezer km/másodperces sebességgel áramló, nagy energiájú részecskék milyen kölcsönhatásba kerülnek az emberrel és az őt körülvevő technológiával, illetve hogy mennyire teszik tönkre a technoszférát. Egy viharban magasfeszültségű távvezetékek vagy kőolajvezetékek éghetnek le, nem lehet repülni, de akadozhat a szállítás, ha nincs GPS és megfelelő kommunikáció – sorolta a Sheffieldi Egyetem és az ELTE csillagászprofesszora, kicsit a koronavírushoz is hasonlítva, ami szintén megbénította a világot. A naptevékenységek közül a fler (a naplégkör egy körülhatárolt részének hirtelen, erős kifényesedés) és a koronaanyag-kilökődés (a napkorona egy darabjának kilökődése a bolygóközi térbe) például tönkretehetik a Föld körül keringő szatellitákat, amelyek a telekommunikációt biztosítják.
„Ezt kell tehát megelőzni, ezt kell elkerülni” – fogalmazott Erdélyi Róbert. Összegzésként megismételte, munkájuk során megmutatták, hogy
a mesterséges intelligenciával lehet javítani az űridőjárás-kutatást, azzal együtt, hogy a rendelkezésre álló adatokat nagy óvatossággal kell kezelni.
Előrelépés történt például annak tekintetében, hogy az MI képes megbecsülni a mágneses tér irányát, ami alapvető fontossággal bír.