Hat hónappal megbetegedése után sem tud még munkába állni a hosszú Covidban szenvedő betegek egy része, hozta nyilvánosságra a The Guardian cikke, mely a Patient Led Research csoport egyelőre még nem ellenőrzött, globális tanulmányának eredményeit mutatja be. 56 ország 3762 diagnosztizáltan vagy feltételezetten hosszú Covidban érintett lakosa adott 257 kérdésre választ a kutatásban. A résztvevők életkora a 18 évestől a nyolcvanas éveikben járó betegekig terjedt.
Az új koronavírust eredetileg olyan légúti megbetegedésként ismertük meg, amely két-három hétig tart, ám ahogyan a járvány egyre terjedt, mind többen és többen lettek azok is, akiknél egy hónapon túl is fennállnak a megbetegedéssel kapcsolatos tünetek. Azok állapotára, akik heteken, akár hónapokon át szenvednek a hosszú Covid tüneteitől, nincsen magyarázat, így sztenderdizált kezelés sem létezik a betegség elnyúló válfajára. Arról sincsenek adatok, hogy hány embert érinthet a hosszú Covid vagy hogy milyen hatással lesz majd az életükre, de egyre többen vannak, akik ezt kénytelenek átélni.
"Az orvosi tankönyvek olyan fejezetéről van szó, amelyet még senki nem írt meg, sőt, kutatási anyag sem nagyon létezik a témáról.
Haladást jelent, hogy számokkal és statisztikával tudja a felmérés alátámasztani mindazt, ami eddig anekdoták szintjén létezett. Semmit sem tudunk tenni ennek az állapotnak a kezelése érdekében addig, amíg nem tudjuk leírni mivoltát" – fogalmazott a hosszú Covid és a kutatás kapcsán Danny Altman, az Imperial College London immunológusprofesszora.
A kutatásban azok vehettek részt, akiknél 2020 júniusa előtt jelentkeztek a betegség tünetei és legalább 28 napon át tapasztalták azokat.
- A válaszadók 65 százaléka legalább fél évig beteg volt. Ők fáradtságot, fizikai terhelés után rossz közérzetet, kognitív diszfunkciókat, neurológiai problémákat, fejfájást, memóriaproblémákat, álmatlanságot, izomfájdalmat, szívdobogást, légszomjat, szédülést, egyensúlyi problémákat, valamint beszéd- és nyelvi problémákat tapasztaltak.
- 86 százalék gyakori visszaeséseket tapasztalt állapotában fizikai terhelés, stressz, szellemi munka és testedzés hatására.
- A 85 százalék által észlelt memóriaproblémák és kognitív diszfunkció volt a leggyakoribb tünetegyüttes.
- Átlagosan kilenc szervrendszert érintő tüneteket tapasztaltak a válaszadók.
- 45 százalék nem tudott korábbi munkarendjébe visszatérni, míg 22 százalék fél év után sem tudott egyáltalán dolgozni.
- Új allergiák, arcbénulás, rossz látás és hallás is szerepeltek a ritkább tünetek között.
A kutatást ugyanakkor fenntartásokkal érdemes kezelni Altman szerint: a legtöbb válaszadó fehér bőrű, magas szocioökonómiai státuszú ember volt, és sokan rendelkeztek legalább egyféle alapbetegséggel. A megerősítetten koronavírusos esetek aránya a teljes válaszadói mintán kevesebb mint egyharmados volt. Az eredmény reprezentatívnak sem tekinthető, mivel a válaszadókat támogatói csoportokban toborozták, így valószínűleg az alacsonyabb szocioökonómiai státuszúak kimaradtak a sorból, valamint az is feltételezhető, hogy akik már teljesen felgyógyultak a hosszú Covidból, nem voltak elérhetők ezzel a módszerrel.
A mostani és korábbi, a hosszú Coviddal kapcsolatos tapasztalatok ugyanakkor arra sarkallják az orvosokat, hogy hónapok elmúltával is vizsgálják a betegségben érintettek általános állapotát, főként, mivel a neurológiai tünetek visszamaradása nemcsak a hosszú covidos betegeket, hanem a gyorsabb lefolyású betegségen átesőket is gyakran jellemzi a tapasztalatok szerint.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!