Nyitókép: fotó: Rudolf Kirchner

Pontosan lehet tudni, mivel van az ember a bálna túlélésének útjában

InfoRádió
2021. január 10. 10:40
Az ipari bálnavadászat sok fajt még a sarkvidéki környezetben is veszélyeztet, de fordulhat a trend, ha beválik az EU terve.

Lauren McWhinnie, a skóciai Heriot-Watt Egyetem munkatársa a minap azt közölte, hogy 40 évvel az ipari bálnavadászat globális visszaszorítása után végre látható a legveszélyeztetettebb fajok esetében a javulás. Egy közelmúltban publikált tanulmány alapján a kék bálnák száma ismét nő az Atlanti-óceán déli részén fekvő Déli-Georgiánál – az elmúlt kilenc évben 41 példányt azonosítottak fotók alapján. Hasonlót figyeltek meg az Antarktisz-félsziget nyugati vizeinél a hosszúszárnyú bálnák esetében, de a grönlandi bálnák, a csukabálnák és a közönséges barázdás bálnák helyzete is javul.

McWhinnie azonban figyelmeztet, hogy

a klímaváltozás, a túlhalászat, a tengeri forgalom növekedése és a környezetszennyezés a bálnákra is komoly fenyegetést jelent.

A skót tengerbiológus és társai egy, az Európai Bizottság által támogatott projektben azt próbálja felmérni, hogy miként enyhíthetnék az állatokat érintő emberi tevékenység hatásait a sarkvidékek környékén.

  1. Az egyik lehetséges megoldás a hajók sebességének korlátozása, ezzel ugyanis csökkenthetnék az ütközések kockázatát.
  2. A zajszennyezés mérséklése szintén segíthetné a cetek életét. Elsősorban a fogas ceteket zavarják meg a hanghatások, az összes delfinfélét, az ámbrás ceteket, a csőrös ceteket, amelyek echolokációval tájékozódnak.

Az InfoRádiónak Németh Szabolcs biológus, a Magyar Tengerbiológiai Társaság elnöke elmondta, az echolokáció nagyon hasonló a bálnáknál ahhoz, ami a denevéreknél ismert.

"Hanghullámot bocsát ki egy speciális szervéből, ami visszaverődik a tereptárgyakról, akár a tengerfenéken lévő korallokról, akár zsákmányállatokról, ez alapján alakítanak egy képet az agyukban. A zajhullámok azonban megzavarják ezeket a jeleket. Az állatok nehezen tudják észlelni a környezetüket, nehezen tudnak zsákmányt ejteni. Olyan, mintha az ember szemébe vezetés közben valaki folyamatosan szemből villogna" - ecsetelte Németh Szabolcs.

Még azt is elmondta, az élőlények tökéletesen hallják azt is, ha egy jármű több kilométerre elhalad tőlük, a hang ugyanis 1500 m/s sebességgel halad a vízben, sokkal gyorsabban, mint a levegőben.

Szerinte súlyos probléma, hogy a tengeri "főútvonalak" mentén élő állatok megsínylik az emberi tevékenységet.

Németh Szabolcs hozzátette, hogy a szilás ceteket, köznapi nevükön a bálnákat is zavarják a hajók keltette zajok, de őket máshogyan mint a delfineket.

"Ezek az állatok kvázi énekelnek, de ezt is elnyomja az ember által keltett zaj, ez pedig a szaporodásban okoz problémát"

- mondta.

Az Európai Bizottság által támogatott projektben tehát azt dolgozzák ki, hogy az egyes tengeri régiókban milyen intézkedésekre lenne szükség a hajóforgalom zavaró hatásainak enyhítésére, illetve hogy miként ellenőrizhetnék az intézkedések betartását.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Visszatérnek a bálnák
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást