A dél-afrikai vírustörzssel kapcsolatosan eddig annyi tűnik biztosnak, hogy a brit változathoz hasonlóan jóval fertőzőbb, mint az eddig ismert variánsok. A kutatók a The Guardian cikke szerint egyelőre nyugalomra intenek és arról biztosítanak mindenkit, hogy nincs ok pánikolni.
A briteknek nehéz lehet ezt elhinniük azt követően, hogy az egészségügyi miniszter "nagyon-nagyon súlyos problémaként" aposztrofálta a mutáció létezését, illetve kiemelte annak fontosságát, hogy a Dél-Afrikai Köztársaságból érkező járatokat nem fogadják a szigetországban, nem indítanak oda repülőgépeket, nem fogadnak be az országból senkit, az onnan hazatérőket pedig önkéntes karanténra szólítják föl. Hancock azt követően nyilatkozott így, hogy John Bell, az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös vakcinájának egyik atyja arról beszélt, a brit variáns nem változtat majd az oltás hatékonyságán, azonban a dél-afrikairól nem tud nyilatkozni.
Az oxfordi kutatók jelenleg is elemzik mind a két friss variáns esetleges hatását az immunitásra. Az általuk fejlesztett védőoltás a vártnál jobban teljesített a megbetegedés megelőzésének terén, így nem valószínűsítik, hogy egy új törzs teljesen semmissé tudná tenni annak hatását - tény ugyanakkor az, hogy a vírusok a túlélés érdekében sok mindenhez képesek alkalmazkodni.
"Macska-egér játék az, amit most játszunk, mert nem csak két variánsra számíthatunk a jövőben"
- fogalmazott Bell.
A szakértők úgy vélik, további mutációk kialakulása is várható, de a súlyos betegséget megakadályozó hatás nem valószínű, hogy elveszne ezek hatására az oltásból.
"A vírusok folyamatosan mutálódnak, új törzsek bármikor megjelenhetnek. Az úgynevezett dél-afrikai törzs sok ponton változott, ezeknek a változásoknak a jelentőségét még vizsgálják a kutatók. Egyes változások kifejezetten jelentőségteljesek, ezeknek nagy figyelmet szentelnek, de még nem tudunk eleget ezekről" - nyilatkozta James Naismith, a Rosalind Franklin Intézet professzora.
Ravi Gupta, a cambridge-i egyetem klinikai mikrobiológia-professzora szerint fontos különbséget tenni aközött, hogy az emberek figyelmét felhívják valaminek a jelentőségére, illetve a pánikkeltés között. Véleménye szerint
fontos követni a törzs útját, kontrollálni kell terjedését,
mivel valószínűleg olyan országokba is eljuthatott már, amelyekben nem állnak rendelkezésre olyan génszekvenáló eszközök, mint Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában.
"A vakcinák jelentősége kulcsfontosságú ebben a harcban, olyan gyorsan kell beadni azokat, ahogy csak tudjuk. Továbbra is hatásosnak gondoljuk ezeket" - tette hozzá.
Nem minden kutató ilyen mértéktartó ugyanakkor: Shabir Madhi professzor, az AstraZeneca-Oxford oltás dél-afrikai klinikai kísérleteinek egyik vezetője szerint teoretikus, de érthető aggodalom az, hogy esetleg rezisztens lehet az oltásra az új törzs, írja a BBC. A professzor véleménye szerint heteken belül eredmények lesznek kezükben, és bár azt nem gondolja, hogy az új mutáció teljesen haszontalanná tenné a védőoltást, gyengítheti annak hatását. A Wits Egyetem vakcinaspecialistája, Helen Rees szerint ugyanakkor ha ez így is lenne, szerencsére a jelenleg is fejlesztés alatt álló vakcinatechnológiák nagyon gyors beavatkozásra teremtenek lehetőséget.
A brit kormány arra vonatkozó feltételezését, miszerint az dél-afrikai variáns még fertőzőbb lenne, mint a brit, a kutatók elutasítják, mivel erre semmiféle bizonyíték nincsen, akárcsak arra, hogy halálosabb lenne a variáns. Rees szerint ugyanakkor annak létezése arra kell, hogy sarkallja az országokat, hogy minél hamarabb oltsák be lakosaikat.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!