Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Epidemiológus: elképesztő társadalmi robbanás következik

Infostart
2020. december 27. 16:21
A spanyolnátha-járvány idején tapasztaltakból kiindulva a húszas évek közepe már szabados és mozgalmas lehet, de még ki kell tartanunk a távolságtartásban addig is.

Világjárványok jönnek és mennek: míg nekünk teljesen szokatlan és érthetetlen az a helyzet, amelybe 2020-ban kényszerültünk, az emberiség történelmének természetes velejárója, hogy időről időre pandémiák rázzák meg a társadalmat. A jó hír az, hogy a járványoknak mindig vége lesz egyszer, így volt ez az 1918-as spanyolnátha-pandémia idején, és így lesz ez most is majd. Ahhoz, hogy jobban lássuk, mi várhat majd ránk társadalmi szinten, érdemes lehet a múltba visszatekintenünk, hogy lássuk, elődeink mivel reagáltak arra, amikor újra felszabadulhattak a kötöttségek alól.

Nicholas Christakis társadalmi epidemiológus, a Yale professzora úgy véli, kitapintható egy mintázat abban, ahogyan az emberek egy világjárvány után folytatják életüket. Erről írt könyvet Apolló nyila: A koronavírus mély és tartós hatása az életmódunkra (eredetiben Apollo’s Arrow: The Profound and Enduring Impact of Coronavirus on the Way We Live) címmel. A kötet a The Guardian cikke szerint rádöbbenthet minket egy meglepő tényre, melyről a szerző így beszélt a lapnak:

"Mi vagyunk az emberiség első olyan generációja, amely pandémiás fenyegetéssel szembesülve hatásos gyógyszerekkel, valós időben tud lépni. Ez csodás."

Való igaz, hogy a járványok oltás híján is mindig lecsengtek, de a patogénnel való szembesülés következményei nagy mértékben múlnak a válaszlépéseken, a koronavírus ellen egy év alatt fejlesztett oltás pedig a tudomány diadala ebben a harcban.

A járvány utáni idők társadalmi viselkedési mintáiról Christakisnak meglehetősen konkrét elképzelése van, amelyet a spanyolnátha-járványt követő, vad húszas évekből von le.

"Világjárványok idején a vallásosság nő, az emberek tartózkodóbbak, pénzt spórolnak, tartanak a rizikótól. Ezt a járványok több száz éves történelme során folyamatosan érzékelhettük" - mondja, hozzátéve: a gazdaságra gyakorolt hatások is egyetemesek.

"Sokan a kormányok intézkedéseinek tulajdonítják a gazdaság lassulását, de ez téves. A vírus lassítja a gazdaságot. Pestis idején a régmúlt gazdasága is összeomlottak, holott akkor semmiféle iskola- vagy éttermi bezárás nem volt."

Az epidemiológus szerint

2024-re térhet igazán magához a világ a járvány után,

ami minden, a járvánnyal párhuzamosan kialakult trendet elsöpör majd. Az emberek szabadosak lesznek szexualitásukban, elfordulnak a vallástól, amelyhez a járvány ideje alatt többen közelednek, és kiterjedt szociális életet élnek majd.

A következő évben azonban még próbára teszi majd az emberiséget a távolságtartás, hiszen amíg megfelelő mennyiségben legyártott vakcina nem áll rendelkezésünkre, addig bizony a kézmosás, maszkviselés és a megfelelő távolság része marad életünknek. A szakember azt is megállapítja, hogy a rossz vezetői döntések, a sok fals információ és az általános megosztottság révén társadalmi szinten éretlenül viselkedtünk a világ a járvánnyal szemben, de ez is általános, talán természetes velejárója egy pandémiának.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!