Az eddig megismert koronavírus elleni kísérleti vakcinák kutatási eredményeihez képest egyedi volt, hogy kétféle dozírozással és hátékonysági mutatókkal tálalták eredményeiket az AstraZeneca gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem kutatói: kínai vakcina esetében olvashattunk már hasonlót, de a Pfizer és a Moderna is más utat jár.
Mint az a Reuters cikkéből kiderül, ők sem így tervezték: eredetileg két teljes adaggal szerették volna beoltani a brit kísérletben résztvevőket. Amikor aztán az első adag beadását követően a mellékhatások – fejfájás, fáradtság vagy karfájdalom – a várthoz képest ritkábban fordultak elő, a kutatók úgy döntöttek, még egyszer ellenőrzik, mit is kaptak a résztvevők.
"Az ellenőrzés során azt találtuk, hogy
az adagot alulbecsülték, az önkéntesek csak a felét kapták meg
az eredetileg tervezettnek" - avatta be a hírügynökséget Mene Pangalos, az AstraZeneca nem onkológiai területen végzett kutatás-fejlesztési ágazatának vezetője.
A hiba már adott volt, kérdéses csak az lehetett, miként kezeljék. Az a döntés született, hogy folytatják a kutatást eredeti terveik szerint, tehát teljes adag vakcinát adnak a résztvevőknek, az eredetileg tervezett időpontban. A végeredmény magáért beszélt: a tervezett, két teljes adagos immunizáció mindössze 62 százalékos védettséget ad az eddigi adatok szerint, míg a kezdetben tévedésnek látszó jószerencse 90 százalékos hatékonysághoz vezette őket a kezdeti fél adag alkalmazásával.
"Röviden így botlottunk a féladagos eredménybe. Igen, egy hiba által"
- foglalta össze Mene Pangalos.
Azzal még nincsenek tisztában, miért lett ennyivel hatékonyabb ez a dozírozás, ezért további kutatásokat végeznek majd a témában.
A virális vektorokkal már 1991 óta foglalkoznak az Oxfordi Egyetem kutatói. Az influenza, a MERS és az ebola megelőzésére dolgoztak a csimpánzokban található adenovírus vektorával, figyelmük januárban irányult a SARS-CoV-2-re. Az egyetem egymillió fontot nyújtott támogatósként a kutatáshoz addig is, míg nem találnak több forrással rendelkező partner. Ez végül az AstraZeneca lett. Közös sikerük megnyithatja az utat az egyetem vakcinakutatásainak sikeressége felé: a már említett, más patogénekre fejlesztett oltások fejlesztése iránti mérsékelt érdeklődés miatt eddig nem rendelkeztek megfelelő forrásokkal, ezért haladt lassan a kutatás. Ez most talán megváltozik.