A Moderna és a Pfizer is hírvivő-RNS, azaz mRNS-technológiával fejlesztett kísérleti koronavírus elleni oltást: amennyiben megkapják az engedélyt ezek használatára, ez a két vakcina lesz az első a történelemben, amely ezt a módszert használja.
A kutatók évtizedek óta az mRNS bűvöletében éltek: próbálták megszelídíteni, de egészen a pandémia kezdetéig sikertelenül. Állatkísérletekben ugyanis eddig nem tudták kikerülni, hogy gyulladást okozzon. Pedig sok előnye van az mRNS felhasználásával készült oltóanyagoknak: úgy képesek immunválaszt kiváltani, hogy a vírusból egyetlen töredéknyit sem tartalmaznak, a bennük tárolt genetikai kód azonban arra szólítja fel a sejtjeinket, hogy fehérjéket kezdjenek termelni. Fertőzni tehát nem tudnak, ráadásul gyártásuk és tervezésük is sokkal egyszerűbb, mint sok más vakcináé.
A DNS-fénymásoló
A hírvivő RNS működése más, mint a DNS-é, sokkal fókuszáltabb munkát végez. Amikor egy génnek munkát kell végeznie, készít magáról egy másolatot: ez a hírvivő RNS.
"Ha a DNS a teljes használati utasítás, akkor az mRNS egy belőle kimásolt oldal"
– fogalmaz Paula Cannon mikrobiológus.
A vakcinák hírvivő RNS-e a koronavírus tüskefehérjéjének kis mennyiségű gyártására ösztönzi testünket, aminek érzékelése után antitesttermelésre kezdődik sejtjeinkben. A mikrobiológus okos trükknek nevezi, hogy a test ezután nemcsak a maga termelte tüskefehérje, hanem a később esetleg megjelenő SARS-CoV-2 ellen is fel tudja használni az antitesteket.
Egymást erősítő eredmények
"Teljesen új területre léptünk ezzel. Sokan voltak szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy működhet-e az mRNS-vakcina: tudományosan volt benne mindig is ráció, ennek ellenére sem engedélyeztek még egyetlen ilyen oltást sem" – foglalta össze a múltat Carlos del Rio, az atlantai Emory Orvostudományi Egyetem ügyvezető dékánja a CNBC cikkében.
A szakember szerint az, hogy a Pfizer 94,5 százalékos, míg a Moderna 95 százalékos hatékonyságú oltásról számolt be a klinikai kísérletek harmadik fázisában, megnyugtató volt számára: a két, egymástól függetlenül fejlesztett oltás eredményessége arra utal, hogy a technológia működik. Még azzal együtt is, hogy szakértői elemzés előtt állnak az eredmények, és a nyújtott immunitás hosszáról sincsenek ismereteink.
A két oltás tárolási különbségei – a Pfizerét mínusz hetven fokon, míg a Modernáét mindössze mínusz húsz fokon kell tartani – a hírvivő RNS szintetikus változatának előállítási különbözőségéből adódhatnak Paula Cannon szerint.
Az RNS érzékeny molekula, protektív, zsíros közegben kell tartani.
A szintetikus mRNS készítési és stabilizálási módjától függ az, hogy milyen körülmények között lehet aztán majd az oltást eltartani. A Pfizernél folyamatosan kutatják annak módját, hogyan lehetne kicsit egyszerűbb körülmények közt is garantálni a vakcina hatásosságát.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!