Aki szennyezettebb levegőt szív, annak nagyobb esélye van arra, hogy belehaljon a koronavírus-fertőzésbe – derül ki egy háromezer amerikai megye adatait feldolgozó kutatásból.
A MedicalXpress beszámolója szerint ha csak kicsivel növekszik az átlagos légszennyezés, hosszú távon az is azt eredményezi, hogy 11 százalékkal megugrik a koronavírus halálozási rátája. A jelenség okozói azok a 2,5 mikronnál kisebb méretű, finomszemcsés szennyező anyagok, melyeket magyarul szálló por néven illetünk, s amelyek az influenza és a tüdőbetegségek lefolyására is rossz hatással vannak. Ezek keletkezéséért a szilárd tüzelőanyagokhoz és a kétütemű benzinmotorokhoz, valamint a dízelmotorokhoz köthető, tökéletlen égési folyamat a felelős.
Az előkészületek segítenek
Jeremy Jackson docens, a kutatást közlő Science Advances szerzője szerint ennek tükrében nem meglepő, hogy a PM2,5 koncentrációjának növekedése a halálozásra így hat ki. Bár a tanulmány szerzői nem évtizedeken át gyűjtötték a kutatási anyagot, Jackson úgy gondolja, helyes következtetéseket vontak le. A tanulmány egyik társszerzője, Hsziao Vu szerint eredményeik segíthetik abban a döntéshozókat, hogy a szennyezettségi értékek növekedése esetén például védőfelszereléssel és megnövelt kórháziágy-kapacitással lássák el azokat a régiókat, amelyekben a helyzet romlása várható. Vizsgálataik során a koronavírus időszakának szennyezettségi és halálozási adatait vetették össze az Amerikában 2000 és 2016 közt tapasztalt szennyezettségi adatokkal. A koronavírus idején bekövetkezett halálozásoknál húsz különböző faktort is figyelembe vettek.
Lezáráskor jobb a levegő
Jackson szerint a globális felmelegedésnek nem lesz hatása a pandémiára, de az annak következményeként is használt elektromos autóknak és megújuló energiának igen, mivel ezek használatával csökkenhet a PM2,5-koncentráció. Megjegyezte azt is, hogy a lezárások idején számos nagyvárosban, köztük New Yorkban is csökkent a PM2,5 mennyisége, ám ahogyan az élet kicsit normálisabb kerékvágásba került, visszatért a szokásos szintre. A szennyezett levegő hosszú távon szív- és tüdőbetegségek kialakulásához vezet, ezek a betegségek pedig súlyosabbá tehetik a koronavírus lefolyását – világított rá az összefüggés egyik aspektusára a The Guardian cikke. A brit lap azt is megjegyzi: pontosabb eredményeket kaphatnak a kutatók, ha tradicionális módszerrel nagy számú koronavírusos beteg életkorát, dohányzási szokásait és egyéb faktorokat is figyelembe vesznek, jelenleg viszont ilyen adatok még nem állnak rendelkezésre. A kutatás vezetője, Francesca Dominici, a Harvard professzora a lapnak azt mondta, még ezt figyelembe véve is érdemes a döntéshozóknak a levegőszennyezettséggel kapcsolatos, véleménye szerint jelenleg nem elég szigorú szabályozásokat áttekintenie.
Rosszabb is lehet a helyzet
Egy másik, a Cardiovascular Research szaklapban megjelent kutatás 15 százalékos halálozás-megugrást tulajdonít a rossz levegőnek: itt a tudósok egyes országokra lebontva is közölték becsléseiket. Eszerint
- a kínai Covid-halálozások 27 százaléka következett be a levegőszennyezettség miatt,
- ez az arány 26 százalék Németországban
- az USA esetében 18 százalék
- az Egyesült Királyságban pedig 14 százalék
A Leicesteri Egyetem munkatársa, Anna Hansell professzor szerint korai számszerűsíteni az ilyen adatokat, abban viszont biztos: valamit kezdeni kell az évente hétmillió ember halálát okozó levegőszennyezéssel.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!