A Vénusz "mindig is orosz bolygó volt" - mondta Rogozin a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjújában. A Szovjetunió volt az egyetlen nemzet, amelynek szondái a Vénusz felszínén landoltak. Úgy véli, "a Vénusz sokkal érdekesebb, mint a Mars", a bolygó tanulmányozása segíthet a kutatóknak megérteni, hogyan kell kezelni a Föld klímaváltozását.
A Vénusz, amelynek légkörét szinte teljes mértékben szén-dioxid alkotja, a Naprendszer legforróbb bolygója.
"Ha nem tanulmányozzuk, mi történik a Vénuszon, nem érthetjük meg, hogyan kerüljük el, hogy ugyanez történjen a mi bolygónkon is"
- emelte ki. A Roszkozmosz - vagy az amerikaiakkal együttműködve, vagy nélkülük - a Vénusz felszínéről akar mintákat gyűjteni.
"Metánrakétákat készítünk a Szojuz-2 helyettesítésére" - mondta Rogozin, aki szerint újrahasznosítható űrkomplexumot fognak építeni, amelynek első elemét legalább százszor lehet majd használni.
"Természetesen figyelemmel követjük, mit tesznek amerikai kollégáink. De mérnökeink megpróbálják a rövidebb utat választani - nem azért, hogy megismételjük, amit a SpaceX csinált, hanem hogy túlszárnyaljuk azt" - fejtette ki.
Az elmúlt héten a Mexikói-öbölben landolva visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) az Egyesült Államok űrhajója és legénysége. A missziót a NASA és Elon Musk űrkutatási magánvállalata, a SpaceX közösen hajtotta végre. Rogozin közölte: nem volt lenyűgözve a SpaceX űrhajó teljesítményétől, landolását "elég keménynek" tartja.
Oroszország hosszú ideje monopolhelyzetet élvezett mint az egyetlen ország, amely képes asztronautákat feljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra. A Szojuz űrhajóban egy hely 80 millió dollárba (23,5 milliárd forintba) kerül az Egyesült Államoknak.