Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Bartolino Leone

Mi történt a Stromboli vulkánon?

Infostart
2019. július 6. 16:11
Szerdán ismét kitört az olaszországi Stromboli vulkán, amely tüzes rögöket lövellt a magasba. Egy ember meghalt, egy másik megsérült. A szigeten tartózkodó turistákat evakuálták. A vulkánkitörés hátteréről Dr. Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője írt elemzést.

Július 3-án, helyi idő szerint délután 4:46-kor az olaszországi Aeoli-szigetekhez tartozó Stromboli vulkánon heves, úgynevezett paroxizmális robbanásos kitörés történt. A vulkáni hamufelhő mintegy 2 kilométer magasra emelkedett, a sziget északnyugati oldalán lévő Sciara del Fuoco („a tűz útja”) meredek lejtőjén pedig egy piroklaszt-ár zúdult le. A híradások szerint egy ember meghalt, egy pedig súlyosan megsérült, mindketten turisták voltak. Mi vezetett ehhez a kitöréshez, előrejelezhető-e egy ilyen vulkánkitörés? - erről ír Harangi Szabolcs.

A Stromboli a Föld egyik legaktívabb tűzhányója, igazi turistacsalogató helyszín.

A vulkán folyamatosan működik mintegy 2000 éve, naponta több tucat alkalommal vannak kitörései. Ezek nem jelentenek nagyobb veszélyt, biztos távolságból a kráterperemről is megfigyelhetők. Éjszaka messziről is jól láthatóak, ami miatt a szigetet a Földközi-tenger világítótornyának nevezték. A nyári turistaszezonban több ezren másznak fel a közel 1000 méter magas vulkánra, hogy gyönyörködjenek a rendszeres, általában 15-25 percenként történő lávatűzijáték kitörésekben. A látogatók csak vezetőkkel mehetnek fel és nem tartózkodhatnak fent egy óránál többet. Ezt a biztonsági intézkedést a 2003-ban és 2007-ben történt heves robbanásos kitörések után hozták meg.

Hamuoszlop emelkedik magasba 2019. július 3-án, miután kitört a Stromboli tűzhányó a Szicíliától 60 km-re északra elterülő azonos nevű apró szigeten. A kitörés következtében egy ember életét vesztette, egy megsérült, a turistákat kiköltöztetik a szigetről. MTI/EPA/ANSA/Bartolino Leone

A vulkáni működés veszélyes, ami miatt fontos, hogy minél jobban megértsük a tűzhányók működésének okait. A szunnyadó vulkánok esetében a kérdés az, hogy a földkéregben történő magmamozgás okozta, felszínen műszerekkel észlelhető jelek alapján mikorra jelezhető előre egy vulkánkitörés és az milyen módon történhet. A folyamatosan működő vulkánok esetében pedig az a kérdés, hogy mikor történik a megszokott vulkáni működéstől eltérő, jóval veszélyesebb vulkánkitörés. A Stromboli ez utóbbi csoportba tartozik. A rendszeres vulkáni működés alapján ismert és megszokottak a kitörései, lehet hozzá alkalmazkodni, jelen esetben lehet turistákat felvinni a kráterperemre, mert ez nem jelent rájuk veszélyt. De… Azt is tudjuk, hogy a Stromboli átlagosan 5-10 évente a szokottnál erősebb és sokszor a teljes szigetre nézve is komoly veszélyt jelentő robbanásos kitöréseket produkál. Utoljára 2007-ben és 2003-ban történt ilyen kitörés.

A kérdés az, vajon ezek a kitörések előre jelezhetők? A válasz az, hogy bizonyosan nem.

A Stromboli az elmúlt napokban látványosan működött, több kráterből zajlottak a lávatűzijáték kitörések.

Június 25-én éjszaka volt egy szokottnál nagyobb kitörés, aminek izzó kőzetdarabjai elérték a kráterperemet, de aztán visszaállt a szokott menetrend. Fontos megjegyezni, hogy hasonló erőteljesebb kitörések korábban is történtek. Egy órával a paroxizmális kitörés előtt a kráterperemen egy hasadék nyílt fel, ahol láva folyt ki a Sciara del Fuoco lejtőjén. A Skyline webkamerája rögzítette, hogy aztán miképpen zajlott le a robbanásos esemény.

A képsorok mutatják azt, hogy teljesen hirtelen robbant ki az izzó magma egy hatalmas gázbuborék formájában, majd szakadt piciny darabokra és zúdul ki a vulkáni hamuanyag (vigyázat, nem „füst”, hanem piciny vulkáni hamuszemcsék tömege!), miközben izzó kőzetblokkok repültek ki a kráterből, amelyek beterítették a vulkán oldalát és több helyen a száraz növényzet begyulladt.

A szokottnál hevesebb és veszélyesebb robbanásos kitörések valószínűsíthető oka a vulkanológiai kutatások eredményei alapján a következő. A Stromboli megszokott lávatűzijáték kitöréseit egy néhány kilométer mélyen lévő magmatározóban zajló folyamatok irányítják. A magmakamrában zajló kristályosodás következtében gázbuborékok alakulnak ki a kőzetolvadékban és ezek összeállnak egy nagyobb méretű gázhólyaggá. A szén-dioxid gázhólyag nyomul fel a magmakamrát a nyílt kürtővel összekötő, olvadékkal kitöltött hasadékban és a felszín közelében szétpattan, miközben szétfreccsenti a felette lévő, szintén gázbuborékos kőzetolvadékot. Így zajlanak a rendszeresen ismétlődő lávatűzijáték kitörések. A sekély mélységben lévő magmatározó alatt azonban további magmás testek vannak. Mintegy 10-12 kilométer mélyen egy nagyobb kiterjedésű magmatározó található, amit a földköpenyből érkező friss magmatömegek táplálnak. Ez a magma gázokban jóval gazdagabb és amikor egy új feltöltés történik, akkor megvan az esély arra, hogy egy magmatömeg elinduljon felfelé. Ahogy a magma halad a felszín felé, egyre több gázbuborék válik ki belőle, hasonlóan ahhoz, ahogy az ásványvizes palackot vagy a pezsgőt nyitjuk ki. Ezzel a magma mozgása felgyorsul, áttöri a sekély magmakamrát is és nagy sebességgel, nagy erővel robban aztán a felszínre.

Miért nem észlelhető műszerekkel az előbbiekben felvázolt mélybeli folyamatsor? Ennek oka a vulkán alatti magmatározó rendszer természetében van. A Strombolinak nyílt kürtője van, azaz egy olvadékkal kitöltött hasadékkal közvetlen az összeköttetés a magmakamrával és vélelmezhetően ez a helyzet a mélyebb magmás testek felé is. A feltörő magmának ezért nem kell utat törnie a szilárd kőzettesten keresztül. Nincsenek tehát vulkánkitörést megelőző földrengések, nincsen felszín felboltozódás, amik a kitörés előrejelzés fontos adatai. Nem kizárt, hogy valamikor a jövőben lesznek még érzékenyebb műszerek, amelyek a jelenleg még nem észlelhető jeleket is képesek fogni, de azt is el kell mondani, hogy ez a folyamat nagyon gyors és kérdés, lesz-e intézkedésre lehetőséget adó, elegendő idő?

A mostani kitörés szerencsétlen és szerencsés időben történt.

A vulkánon már megindult a turistaszezon, azonban a vezetett túrák nagyjából délután 4 óra körül indulnak, hogy a naplemente idejében érkezzenek fel a csoportok, amikor a leglátványosabbak a lávatűzijáték kitörések. Belegondolni is szörnyű, hogy mi lett volna akkor, ha néhány órával később történik ez a kitörés, amikor több tucat turista van a kráterperemen és további tucatnyian a vulkán oldalán. A kráterperem közelében vannak betonbunkerek, azonban kérdés, hogy van-e ilyenkor elég idő, hogy ezt elérjék a fent tartózkodók.

Mi a tanulság? A Stromboli egy aktív vulkán, ami folyamatosan kitör. Önmagában ez a tény azt jelenti, hogy

egy ilyen hegyre felmászni jelent veszélyt.

Tudjuk, hogy a megszokott „békés” kitörései mellett lehetnek a vulkánnak nagyobb, komoly veszélyt jelentő robbanásos kitörései is. Egy ilyen esemény és a kapcsolódó veszély valószínűsége azonban nagyon kicsi, mondhatni kisebb, mint egy esetleges autóbaleseté! Ezzel együtt is, számolni kell vele! A vulkanológus szakemberek folyamatosan dolgoznak azon, hogy jobban megismerjék e paroxizmális kitörések mozgatórugóit és ez alapján közelebb kerüljünk ahhoz is, hogy a jövőben nagyobb hatékonysággal lehessen előrejelezni az ilyen eseményeket. Ehhez kitartó alapkutatási munka és az eredmények alapján történő műszerfejlesztések egyaránt szükségesek.

Ez különösen fontos a jelentős számú turistát vonzó tűzhányók esetében (a Stromboli mellett ilyen a hely a közeli Etna is), de meg kell jegyezni azt is, hogy számos potenciálisan aktív vulkán körül százezrek élnek. A Pápua Új-Guinea térségében lévő Ulawun néhány nappal ezelőtti kitörése során például több ezer embert kellett kitelepíteni. Azaz a vulkanológusok számára bőven van teendő, amely munkára a társadalomnak nagy szüksége van.