A Nap vizsgálatára küld fel autó méretű űrszondát a NASA augusztusban. Segítségével olyan közelről tanulmányozzák a Napot, ahol ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. A csillag számos titkára keresik a válaszokat a kutatók.
A Parker Solar Probe nevet viselő űrszonda augusztus 6-án emelkedik az űrbe egy Delta IV Heavy hordozórakéta segítségével a floridai Cape Canaveralban. A szonda berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, tehát
hétszer közelebb jut a Naphoz, mint bármely korábbi szonda.
Összehasonlításképp: a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer. A Nap légköre folyamatosan mágneses anyagot bocsát ki, amely beburkolja a Naprendszert egészen a Plutó mögötti területekig. A mágneses energia tekercsei fény- és részecskesugárzás kíséretében törhetnek fel, melyek az űrön áthaladva ideiglenesen zavarokat okozhatnak a Föld légkörében, akadályozva a rádió- és kommunikációs jeleket a bolygó közelében. Eredetük megértéséhez a kulcsot maga a Nap rejti.
A Parker Solar Probe számos műszert szállít, amelyek közvetve és közvetlenül vizsgálják a Napot. Az egyik cél, hogy megfejtsék a napszél gyorsulásának titkát, a másik, hogy kiderítsék, mi az oka a napkorona elképesztően magas hőmérsékletének.
Az űrhajón a legfontosabb áttörés a csúcstechnológiás hőpajzs.
Ezáltal válik ugyanis lehetővé, hogy a szonda szobahőmérsékleten dolgozzon. A hőpajzs egy szén-szén kompozit alkotta "szendvics", mely egy csaknem 115 centiméter vastag, 97 százalékban levegőt tartalmazó szénhabot vesz körül.
További kiemelkedő jelentőségű innováció a napelemes hűtőrendszer és a fedélzeti hibamenedzselő rendszer.
Előbbi segítségével a szonda energiát képes előállítani a Napból érkező forróságból, utóbbi pedig megvédi a szondát azon hosszú időszakok alatt, amikor nem lesz képes kommunikálni a Földdel.
Ahhoz, hogy a szonda elérje a Napot, 55-ször nagyobb kilövési energiára van szükség, mintha a Marsra, és kétszer annyira, mintha a Plútóra tartana. A Parker Solar Probe augusztus 6-án indul útnak a floridai Cape Canaveralból.