"A világszerte használt influenza elleni vakcinák több mint 90 százaléknak az előállításához van szükség tojásokra" - mondta el a dpa hírügynökségnek Martin Friede, a világszervezet vezető kutatója.
A tojás alapú védőoltások előállításához azonban nem az élelmiszer-áruházakban kapható minőségre van szükségük a kutatóknak. Kizárólag olyan tojásokkal dolgoznak, amelyeket szigorú feltételek között élő tyúkok tojnak külön erre a célra létrehozott speciális gazdaságokban.
Friede szerint ez az eljárás jóval drágább, mint a reggeli omletthez szükséges tojás előállítása, és a tojókat nem lehet megenni, mert túlságosan "soványak".
A WHO szakértői évente kétszer ülnek össze annak megállapítására, hogy a következő influenzaszezonban a vírus mely variánsai fognak dominálni. A laboratóriumokban ezután megkezdik a szükséges vírusok előállítását, majd elküldik őket a vakcina-előállító gyárakba, ahol aztán a tojásokba fecskendezik őket.
Nagyjából tíz nappal később a vírus több milliárdnyi másolata jön létre a tojásfehérjékben. Ezeket aztán hővel, vagy vegyi anyagokkal deaktiválják, ártalmatlan, de hatékony oltóanyagokká alakítva őket.
A kutatók régóta próbálkoznak alternatív gazdasejtekkel, például kutyák vesedaganatából, vagy rovaroktól nyert sejtekkel. Friede szerint a tumorból származó sejtkultúra korlátlanul szaporítható, ám ezek a módszerek még nem állnak készen a tömeges vakcina-előállításhoz.
"A tojások kétség kívül kulcsszerepet fognak játszani az influenza elleni vakcinák előállításában a következő 20 évben is" - mondta a szakember.