Négy fényév távolból mérték meg a hajszál átmérőjét

Infostart
2017. október 3. 19:21
Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora. Albert Einstein elméletét bizonyította a most fizikai Nobel-díjjal kitüntetett három amerikai tudós: Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish. Frei Zsolt asztrofizikus, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinjában elmondta, az elképzeléseiknek megfelelően építették meg azt az obszervatóriumot, amely képes a gravitációs hullámok megfigyelésére.

Einstein száz évvel ezelőtt publikált relativitáselmélete szerint a gravitációs erőhatást másképp kell felfogni, mint ahogy korábban gondolták – mondta az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója, hozzátéve, hogy ugyanazzal a képpel érdemes szemléltetni a gravitációs hullámokat, amelyet Albert Einstein használt.

„Ő azt a szemléletes képet alkotta, hogy a teret jelképező gumihálóba helyezünk egy súlyos golyót, akkor az tölcsérszerűen behajlik. Ha a gumihálóban két csillag kering egymás körül, akkor az megrezeg és a hullámok továbbterjednek. Ha a térben távolságokat mérünk, finoman ugyan, de ki lehet mutatni ezt a hullámzást.”

Olyan pici jelenségekről van szó, hogy

nem csoda, hogy a kimutatásuk száz évig tartott

– fogalmazott Frei Zsolt. A Széchenyi-díjas asztrofizikus hozzátette, Einstein azt mondta, az emberiség soha nem fogja tudni kimutatni.

„A jelenség precíz nagyságrendje tíz a mínusz huszonegyediken. Ha meg akarom mérni a Nap és a legközelebbi, négy fényévnyire lévő csillag távolságát, akkor ezt egy emberi hajszál átmérőjének pontosságával kell elvégezni, tehát rendkívül nehéz a feladat.”

A most Nobel-díjjal jutalmazott kutatók kitüntetése várható volt,

mert ők adták ennek a mérési eljárásnak az alapötletét a 70-80-as években – mondta az ELTE Fizikai Intézetének igazgatója.

„Megszületett a gravitációs hullám asztrofizika kora.

Ez egy új eszköz a csillagászatban. Eddig az optikai távcsövek, a rádió- és a röntgentávcsövek is az elektromágneses kölcsönhatás jeleit próbálták észlelni. A gravitációs hullám obszervatóriumban pedig a gravitációs kölcsönhatás jeleit észlelik. Ez egy fundamentálisan más kölcsönhatás.”

Frei Zsolt hangsúlyozta, a történelem során látszik, hogy

amikor új eszközt kaptak a csillagászok, olyan felfedezést tettek, amire senki nem számított.

A gravitációs hullámok kimutatásának sikere Einstein elméletének újabb bizonyítéka. A jelentősége az is, hogy már lehet tanulmányozni az olyan jelenségeket is, amelyek fényjelenséggel nem járnak, de gravitációs hullámaik vannak – tette hozzá a Széchenyi-díjas asztrofizikus.

A teljes beszélgetés meghallgatható este hét órától az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorában.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Négy fényév távolból mérték meg a hajszál átmérőjét
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást