A Gaia a legnagyobb kamerát használja, amelyet az emberiség valaha az űrbe küldött. 106 kamera van a fedélzetén egy rácsban, amelyek összesen egy gigapixelnyi felületet fednek le” - mondta Molnár László csillagász, aki az MTA Csillagászati Intézetének több munkatársával együtt részt vesz a projektben.
„A Gaia azt használja ki, hogy kering a Nap körül – ahogy a Föld is. Ahogy megkerüljük a Földet, a csillagok a háttérhez képest egy kicsit más irányban látszanak – ugyanúgy, ahogy a jobb és a bal szemünkkel nézve egy közeli objektumot, az is más irányban látszik a háttérhez képest. Ezt a jelenséget hívjuk parallakszisnak. Ezt az elmozdulást kell a Gaianak kimérnie, méghozzá olyan pontossággal, amilyen széles egy hajszál lenne ezer kilométernyi távolságból” - ismertette az eljárást a csillagász.
Magyar tudósok is részt vesznek a Gaia adatainak feldolgozásában, változócsillagokat figyelnek meg.
Molnár László elmondta, hogy a változócsillagok olyan csillagok, amelyek egy időskálán változtatják a fényességüket. Ebbe beletartoznak a pulzáló változócsillagok – amik kitágulnak, majd összehúzódnak – és a szupernóvák is.
„A magyar kutatócsoport elsősorban a Cefeida változócsillagokat vizsgálja. Ezek a csillagok azért fontosak, mert nagyon fényesek, és más galaxisokban is megfigyelhetőek, így segítségükkel más galaxisok távolságát is meg tudjuk határozni”
- közölte az MTA Csillagászati Intézetének munkatársa.
Elmondta, hogy mivel ezek óriáscsillagok, viszonylag ritkák. A vizsgálatukkal a nagy tömegű csillagok életéről, fejlődéséről és belső szerkezetéről tudhatunk meg sokat.
A kvazárokra is vadászik ez az űrszonda.
„A kvazárok nagyon távoli galaxisok, amelyeknek a középpontjában nagyon nagy fényességet okoz a központi fekete lyuk, ami még anyagot nyel el. Ezek nagyon messziről is láthatóak a világegyetemben. Mivel nagyon messze vannak, ezért nagyon elhanyagolható a mozgásuk, és kiváló referenciapontok magának az égbolt koordinátáinak a meghatározására. Ezért fontos, hogy a Gaia ezeket az égi sarokköveket is kimérje, és az összes többi csillag pozícióját ezekhez képest is meghatározza” - magyarázta a csillagász.
A Gaia európai projekt, de már az elődje, a Hipparkhosz is – ami a '90-es évek elején működött – európai űrszonda volt. A Hipparkhosz még csak 120 ezer csillag távolságát mérte meg pontosan, míg a Gaia több mint egymilliárdét fogja.
„A feldolgozott adatok mindenki számára hozzáférhetőek lesznek, ezért a NASA és a kínai csillagászok nem építenek ehhez hasonló űrszondát. Ugyanakkor mivel az európaiak férnek ezekhez az adatokhoz először hozzá a feldolgozás során, ezért nyilván van előnyük, ki tudják válogatni a legizgalmasabb felfedezéseket” - közölte Molnár László.
Példaként említette, hogy az első adatközlések alapján kiderült, hogy a Fiastyúk távolabb, 430-440 fényévre van tőlünk.
„A Gaiatól a következő években is várunk adatokat. Minden évben egyre részletesebb adatokat fog közzétenni, de a végső katalógus, ami minden egyes kiértékelt mérést tartalmaz, csak 2022-re fog elkészülni”
- tudatta Molnár László.
„Ez egy dinamikus térkép lesz, ami azt jelenti, hogy nemcsak a csillagok távolságát és égi helyzetét fogja megmérni a Gaia, hanem a mozgásukat is. A segítségével például meg tudjuk figyelni, hogy a csillagok hogyan keringenek a Tejútban, egyes halmazokban hogyan mozognak, és ezek a halmazok hogyan mozognak a Tejútrendszeren át. Ez rengeteg új kutatási területet fog nyitni számunkra” - mondta a projektben részt vevő csillagász.