A bejelentés, miszerint magánbefektetőknek – Donald Trump amerikai elnök üzleti körein keresztül – értékesíteni kívánja labdarúgó-tornáinak (köztük a világbajnokság) részesedéseit, hitetlenkedést és felháborodást váltott ki a szurkolók, a politikusok és a kontinentális szövetségek körében.
A BBC arról számolt be, hogy Infantino szerint a legfőbb vonzerőt az a 20 millió dolláros támogatás jelenti, amelyet a megállapodás véglegesítése után minden FIFA-tagország – így természetesen az MLSZ is – megkapna a „sportág fejlesztésére”.
Ez a legmerészebb lépés, amelyet Infantino 2016 februárja óta tett, azótam amióta a FIFA elnöki tisztségét átvette. Ha a FIFA keresztülviszi a tervet, Infantino hosszú távra megszilárdítja hatalmát, miközben befektetőket juttat jelentős vagyonhoz.
Vajon miért érzi magát Infantino elég erősnek ahhoz, hogy ilyen sokak által vitatott lépést megtegyen, és milyen következményekkel járhat mindez?
A svájci–olasz elnök támogatottsága alapján valószínűbbnek tűnik a terv megvalósulása, mint a meghiúsulása.
Gianni Infantino ugyanis az elmúlt évtizedben széles körű támogatást szerzett számos afrikai, ázsiai és amerikai országban, amelyek pénzügyileg profitáltak az általa kezdeményezett intézkedésekből.
Ezek közé tartozik a világbajnokság mezőnyének 48 csapatosra bővítése, a FIFA kereskedelmi és közvetítési bevételeinek növekedése, valamint egy olyan program, amely évente több millió dolláros támogatást juttat közvetlenül a tagországoknak.
Ez olyan támogatói bázist biztosít számára, amely – a becslések szerint – a FIFA 211 tagjának több mint a felét teszi ki.
A FIFA szavazásain egyszerű többségre van szükség: ha a tagok több mint fele igennel szavaz, Infantino terve életbe lép.
A javaslat sok nemzet számára kétségtelenül vonzó lehet – különösen a FIFA ranglista második felében álló, szegényebb országoknak, hiszen számukra a 20 millió dolláros „beeső” összeg akár több éves bevételüket is meghaladná.
Úgy tűnik, ez a nyilvánvaló támogatottság kifejezetten magabiztossá tette Infantinót. Az utóbbi hónapokban olyan döntéseket hozott meg, mint a folyadékpótlási szünetek bevezetése vagy a világbajnokság döntőjének félidei zenei műsora , amelyekhez a szövetségek, a tagok nem adtak felhatalmazást. Ilyesmi elképzelhetetlen lett volna akkor, amikor egy évtizeddel ezelőtt átvette az irányítást.
Brit elemzők szerint az ügyletekben kulcsfontosságú Gianni Infantino Donald Trumppal ápolt szoros kapcsolata is. A befektetési alapot, amellyel a FIFA tárgyal – a Thrive Capitalt –, Joshua Kushner vezeti, aki Trump lányának, Ivankának a sógora.
A FIFA tájékoztatása szerint Gregory Ben Maffei – a Forma–1 tulajdonosának, a Liberty Mediának korábbi elnöke, aki a múltban támogatást nyújtott Trump politikai kampányaihoz – „kulcsfontosságú kereskedelmi tanácsadóként” vesz részt a folyamatban.
Infantino terve abba a többéves törekvésbe illeszkedik, amellyel igyekezett minél inkább elmélyíteni saját és a FIFA kapcsolatát is a regnáló amerikai elnökkel.
Létrehozott egy békedíjat, amelyet Trumpnak ítélt oda, majd FIFA-irodát nyitott a New York-i Trump Towerben. Engedélyezte, hogy a klubvilágbajnoki trófeát a Fehér Ház Ovális Irodájában tartsák. Együtt nevetett Trumppal annak beszédén, amelyben az Egyesült Államok elnöke megfenyegette a világbajnokság társrendezőit, Kanadát és Mexikót.
A múlt héten pedig Infantino erősen Trump stílusát idézte abban a nyilatkozatban, amelyben a világbajnokság szervezésének egyes elemeit bírálókat úgy jellemezte, mint akiket „teljesen felemészt a gyűlölet és a kritika”.
Visszatérve a mostani tervre: a FIFA egyoldalúan folytatott tárgyalásokat az esetleges értékesítésről, ami felháborodást váltott ki azokban az országokban és régiókban, ahol úgy érezték, mindez a hátuk mögött történt. A terv jóváhagyása esetén a FIFA hatalmas összeghez jutna egyetlen lépésben, a nemzeti szövetségeknek szánt rész pedig – az Infantino által az egyes országoknak küldött levél értelmében – 2027. január 1-jétől válna elérhetővé. Hozzátette:
„Teljes mértékben önökön múlik, hogy elfogadják-e ezt az indítványt. Cserébe csupán az önök bizalmára van szükség – minden más változatlan marad.”
„Az üzenet egyértelmű: szavazzanak úgy, hogy gazdagabbá tegyenek minket, cserébe pedig mi is gazdagabbá tesszük önöket” – vonta le a BBC Sport a következtetést.
A FIFA elképzelése szerint magánbefektetők is részesülnek majd az elkövetkező évek növekedéséből, ahelyett, hogy abból kizárólag a FIFA és a labdarúgás profitálna.
Ráadásul a FIFA svájci jogszabályok hatálya alá tartozó nonprofit szervezet, ami azt jelenti, hogy végső célja – legalábbis elméletben – a labdarúgás hosszú távú érdekeinek szolgálata, nem pedig a profittermelés. Így a terv legnagyobb nyertesei vélhetően a kisebb futballnemzetek, a magánbefektetők és Infantino lennének.
Természetesen Infantino alapgondolatai nem új keletűek, számára bevallottan a világ legnagyobb és leggazdagabb sportpiaca, az Egyesült Államok a példa, ahol a magántőke-befektetések már átalakították a sportéletet.
Az elmúlt évtizedben módosították a szabályokat a baseballban, a kosárlabdában, az amerikai futballban és a jégkorongban, lehetővé téve a kisebbségi tulajdonrészekre irányuló befektetéseket, ami a csapatok értékének ugrásszerű növekedéséhez vezetett.
Emellett a spanyol La Liga és a francia Ligue 1 is értékesítette működésének egy részét a CVC Capital Partners magántőke-befektető társaságnak, cserébe az azonnali tőkeinjekcióért.
Gianni Infantino javaslata tovább mélyítette az UEFA-val – a legerősebb és leggazdagabb kontinentális szervezettel – meglévő konfliktusát.
Aleksander Čeferin, az UEFA elnöke bojkottálta a világbajnokság döntőjét tiltakozásul amiatt, hogy a FIFA – Trump közbelépését követően – hatályon kívül helyezte a kiállított Folarin Balogun amerikai csatár eltiltását.
Az UEFA számos olyan bejelentést tett, amelyből egyértelművé vált: nem követi a FIFA irányvonalát olyan vitatott kérdésekben, mint például a dinamikus jegyárazás vagy a folyadékpótlási szünetek bevezetése.
A két szervezet közötti szakadás egyik fő oka, hogy a FIFA megújított és kibővített klubvilágbajnoksága egyértelmű, közvetlen fenyegetést jelent az UEFA Bajnokok Ligájára nézve.
De nem csupán az UEFA tiltakozott. Egyes nemzeti szövetségek is felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy csak akkor értesültek a tervekről, amikor a FIFA nyilvánosságra hozta azokat; ugyanakkor lényeges, hogy az eddig kiadott nyilatkozatok közül kevés ítélte el kifejezetten magát az értékesítési elképzelést.
Állítólag több európai tagország elégedetlen a tervvel, és hamarosan egyeztetést tartanak a válaszlépések megvitatására.
Az UEFA úgy fogalmazott: a FIFA terve arról szól, hogy „saját maguk és barátaik gazdagítására használják fel sportágunkat”.
Szélsőséges vélemények szerint felvetődhet, hogy az európai országok bojkottálnák a világbajnokságot, arra számítva, hogy a legjobb európai válogatottak részvétele nélküli a világbajnokság értéke jelentősen csökkenne. Ám ezt azért is nehéz elképzelni, mert két európai ország, Spanyolország és Portugália is szerepel a következő, 2030-as torna társrendezői között.