Az IWF sajtóközleménye kiemelte, hogy a magyar sportdiplomata, miután önkéntesként tevékenykedett az IWF-nél, 2001-ben teljes munkaidőben kezdett dolgozni versenyigazgatóként, 2014-ben pedig főigazgató lett. Hét olimpián és három ifjúsági olimpián irányította a súlyemelőtornák lebonyolítását, s kivette részét a 2020-as tokiói játékok előkészületeiből is. Sikerrel működött közre az IWF sportprogram-bizottságának és a súlyemelés tisztaságáért dolgozó bizottságnak a létrehozásában. E testületek munkája meghatározó jelentőségű volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntésében, amellyel megerősítette a súlyemelés helyét a 2024-es párizsi olimpia programjában – áll az IWF sajtóközleményében.
„Az IWF hálás Ádámfi úrnak sportágunk negyedszázados odaadó szolgálatáért és különösen a NOB 2017 és 2019 közötti aggályainak eloszlatásában betöltött kulcsszerepéért” – fogalmazott a kommünikében Ursula Papandrea, az IWF ideiglenes elnöke, aki a súlyemelés olimpiai jövőjét biztosító 2019-es NOB-döntés után azt is mondta: „Ha valaki külön dicséretet érdemel a súlyemelés talpra állításáért, az Ádámfi. Az ő szerepe valóban kulcsfontosságú volt abban, hogy az elnökség ne csak meghozza, hanem végre is hajtsa ezeket a döntéseket.”
„Büszke vagyok arra, hogy alkalmam volt irányítani az IWF működését főigazgatóként, hozzájárulva a súlyemelés sikeréhez az olimpiai és a multisport-játékokon – idézte Ádámfi Attilát a csütörtök esti közlemény. – A sportág jövőjének biztosítása, ideértve az innovatív olimpiai kvalifikációs rendszer kifejlesztését – amely elnyerte a NOB elnökének dicséretét – a legjelentősebb eredményem volt. Miután alkalmam nyílt arra, hogy szakmai életem nagy részében a súlyemelés központi szerepet töltsön be, itt az ideje, hogy képességeimmel és tapasztalataimmal újabb sportos kihívások elé nézzek.”
Az IWF-től április 15-én távozott Aján Tamás, aki ellen korrupciós vádak miatt indult vizsgálat. A 81 éves magyar sportdiplomata 24 évig főtitkára, 2000-től pedig elnöke volt az IWF-nek.