Hétéves korában nézte az 1992-es téli olimpiát, és azóta szeretne olimpikon lenni - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Elizabeth Swaney, aki magyar színekben indult a phjongcshangi téli olimpián, és a síakrobatikára kevéssé emlékeztető produkciójával világhírre tett szert. A síelő Kaliforniában származik, az édesanyja Venezuelában született magyar, de Swaney nem tud magyarul, csak az utóbbi néhány évben kezdett el magyarleckéket venni.
Elismerte, hogy több sportágban próbálkozott, műkorcsolyázott, bobozott, evezett és szkeletonozott, és csak 25 évesen volt először síléc a lábán, két évvel később váltott síakrobatikára.
"Sokáig a kettőt egyszerre űztem, eleinte félelmetes is volt a freestyle változat, de aztán úgy gondoltam, a félcsőben rengeteg lehetőség van, egyedibb és nagyobb kihívás is" - mondta Swaney, aki kettős állampolgárként felvette a magyar szövetséggel a kapcsolatot, de maga finanszírozta a felkészülését.
"Én is, ahogy mindenki, mindig a legjobbat akarom kihozni valamiből. A vízen végzett edzéseken többféle trükköt is képes voltam bemutatni, de tény,
hatékonyabban szerettem volna átültetni azt a tudást a hóra.
A folyamatos fejlődés elengedhetetlen" - mondta arról, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság által kiadott csapatkönyvben az áll, a célja a legjobb tíz közé kerülés volt, de az utolsó, 24. helyen végzett a selejtezőben.
"Ha valaki azt gondolja, hogy amit véghezvittem, az bátor és inspiráló, az nagyszerű, ha pedig valaki az ellenkezőjét, hát, az nem tudom, hogyan segít neki, hacsak úgy nem, hogy a félcső vagy bármi más újdonság kipróbálására ösztönzi. Szóval remélem, valahogy mégiscsak segít ez az embereknek" - mondta Swanwey az őt ért kritikákra, de állítása szerint nem szomorították el, mert próbálja a dolgok pozitív oldalát nézni.
Megtiszteltetésnek vette, hogy a legjobbakkal versenyezhetett, és úgy látta, nagyon támogatók voltak vele.
"Próbálom a legjobbat kihozni magamból, és tudom, hogy folyamatosan fejlődnöm kell, amihez az lehet a kulcs, hogy
mindennap csinálok valami ijesztő dolgot"
- mondta arra a felvetésre, hogy egyetlen egyszer sem emelkedett a levegőbe a futama alatt, és példaként azt említette, hogy azon erőlködik, minél feljebb érjen a félcsőben.
Swaney nem elégedett az olimpiai produkciójával, mert
nagyon sok lehetőség lát még a fejlődésre.
"Egyértelmű, hogy én is szeretnék több időt a levegőben tölteni és több trükköt végrehajtani, ki is vagyok éhezve a több lehetőségre és a még nagyobb fejlődésre" - mondta, de arra nem adott egyértelmű választ, hogy folytatja-e a versenyzést. Szerinte
már csak mentálisan kell jobban odatennie magát,
talán még bátrabbnak kellene lennie.
"Egy kicsit nagyobb bátorsággal kellene megközelítenem a dolgokat, és folytatnom a kemény edzéseket. Nagyon büszke vagyok mindarra, amit eddig elértem" - mondta az interjú végén.