- Káel Csaba: a Müpa új évadában sokak által várt nemzetközi sztárok is fellépnek
- Bevételcsúcs volt a filmiparban, újdonságok jönnek
- Dudás Viktor: a régi aranykor utolsó fejezete jön Hollywoodban
- Engedményeket tettek a streamingcégek és a filmstúdiók
- Még mindig sok magyar tévézik, de kilőtt a streaming-előfizetők száma
- Ez az áremelés a streamingnézőknek fájni fog
A Liszt Ferenc születésének 210. évfordulója alkalmából 2021-ben életre hívott Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál a hazai és nemzetközi művészeti élet legmeghatározóbb szereplőit, legújabb alkotásait emeli programjába és hozza el Magyarországra. A Liszt-ünnepet immár harmadik alkalommal rendezik meg, a szervezők október 11. és 22. között várják a vendégeket a Müpában. Az összművészeti eseménysorozat részeként nagyszabású hangversenyek, klasszikus és kortárs zenei kamaraprodukciók mellett kóruskoncertek, könnyűzenei és dzsesszkoncertek, táncelőadások, irodalmi és képzőművészeti programok, valamint rendhagyó ingyenes események várják a közönséget.
Káel Csaba azt mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy egyre többen fedezik fel itthon és külföldön is a rendezvényt. Hozzátette: kezd beigazolódni az a számításuk, hogy
a Liszt név nagy vonzerőt gyakorol a kultúrát szerető közönségre.
A XIX. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője sokoldalú személyiség volt, „sokakat és sok mindent inspirált egészen a mi korunkig bezárólag”. A Müpa vezérigazgatója szerint Liszt Ferenc élete, művészi pályája napjaink kultúráját is meghatározza.
Kiemelte, hogy a Liszt-ünnep apropóján idén is izgalmas programkínálattal jelentkeznek a szervezők. Egy összművészeti fesztiválról van szó, tehát a rendezvény nem pusztán egy olyan zenei program, amely Liszt Ferenc műveit mutatja be, hanem olyan alkotások is bekerültek a repertoárba, melyek valamilyen módon a világhírű zeneszerző személyiségéhez, művészi pályájához vagy örökségéhez köthetők.
Káel Csaba szerint Liszt Ferenc a XIX. század egyik legnagyobb zeneszerzője, aki nemcsak előadóként, hanem alkotóként is jelentős sikereket ért el. „Nagyon nyitott volt az újításokra. Arra, hogy új zenei formákat alkosson. Akkoriban még értelemszerűen nem volt magnó vagy zenelejátszó, így ő átírta a nagy műveket zongoradarabokká, melyeket az egész európai kontinensen az oroszoktól a franciákig bárki le tudott játszani, tehát ő közvetítette a zenét” – fogalmazott.
A 3. Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál programjairól itt tájékozódhatnak.
Egész Európában úttörő a Filmio
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy az emberek jó része ma már különböző streamingplatformokon és online felületeken fogyaszt filmes tartalmakat, ami új stratégiát követel meg filmkészítőktől, forgalmazóktól egyaránt. A filmügyi kormánybiztos szerint napjainkban már úgy kell és érdemes alkotni, hogy az ne csak egyfajta követő stratégia legyen. Mint mondta, nagyon nehéz felvenni a versenyt a hollywoodi streamingszolgáltatókkal és tartalomkészítőkkel, annak idején mégis elindították a Filmiót, a Nemzeti Filmintézet saját VOD (video-on-demand) streamingplatformját. A filmtár célja, hogy minél többekhez eljussanak a közelmúlt legjobb, legnépszerűbb magyar alkotásai és a régmúlt felújított klasszikusai.
Káel Csaba szerint örömteli, hogy már nekünk is van egy ilyen nemzeti streamingplatformunk.
„Amikor kiderült, hogy ez az egyedüli ilyen típusú nemzeti platform Európában, nem hittem a szememnek, például a franciáknak sincs ilyenjük”
– fejtegette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Filmio és a hasonló platformok olyan formái a forgalmazásnak és terjesztésnek, melyeket meg kell erősíteni. „Ez is egy hatalmas piaci szegmens, ha az Európai Unióban össze tudunk állni ebben az ügyben” – tette hozzá.
Európai összefogás a legnagyobb klasszikusokért
A regionális együttműködés ötlete már korábban is felvetődött, ezért a magyar szakemberek elkezdtek tárgyalni a csehekkel és a lengyelekkel is. Káel Csaba szerint az ukrajnai háború „dekoncentrálttá tette ezt a törekvést”, de nem adják fel, keresik a lehetőségeket. Mint kiderült, a kezdeményezés
más nemzetek érdeklődését is felkeltette, jelentkeztek az osztrákok és az olaszok is.
Utóbbiak is szeretnének egy nemzeti streamingplatformot az archív és felújított klasszikus filmek bemutatására, de nem rendelkeznek terjesztői joggal. „Ezzel most még ők birkóznak, de nagyon remélem, hogy tudunk majd lépni közösen ebben ez ügyben” – mondta.
A közös fellépéssel és kezdeményezéssel orvosolni lehetne azt a nagyon sok filmszeretőt érintő problémát, hogy jelenleg nincs olyan platform, ahol meg lehetne nézni például Milos Forman vagy éppen Michelangelo Antonioni nagy klasszikusait. „Az a törekvésünk, hogy legyen” – válaszolta a felvetésre Káel Csaba.
A kormánybiztos úgy véli, lehetne akár egy nagy közös európai streamingszolgáltató is vagy egy másik megoldás lehetne az, hogy
összekapcsolják az egyes nemzeti streamingszolgáltatókat.
„Most komoly vita van ennek a formáján. A filmügyi biztosokkal is ezen vitázunk, hogy melyik lenne a legüdvözítőbb megoldás, de emögött nagyon komoly gazdasági és jogi munka kell, hogy legyen” – összegzett a Kossuth-díjas filmrendező.