Kis változtatásokkal a hagyományos ételek is elkészíthetők jó minőségben és újragondolhatók – emelte ki Bíró Lajos séf, aki azt vallja, ahhoz, hogy ehhez meg kell tudni főzni az „eredetit” is. „Csak ugye annyit csinálunk, hogy jobb minőségű alapanyaggal dolgozunk – hangsúlyozta. – Másrészt a tálalással is lehet variálni, hiszen ha másképp rakom a tányérra, megint más dolog jön ki belőle.”
A séf azt reméli, hogy a fiatalabb korosztályt is megszólítja a kötettel, és hogy ezáltal képesek lehetnek az egyikből-másikból építkezni, elkészítve az eredetit, majd abból kis változtatással egy modernebb változtat, és így tovább, mindig egy lépcsővel továbblépve. „A két világháború közötti polgári konyhát ezen a szinten lehetne megmenteni, ha még meglehet egyébként. Mivel meg kell főzni az eredetit,
előbb-utóbb a mai korosztály kénytelen lenne megtanulni megfőzni
egy jó borjúpaprikást, csülökpörkötet vagy egy kelkáposztafőzeléket” – tette hozzá.
A szakember arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a magyar fine dining éttermeket elsősorban az itt dolgozó külföldiek keresik fel. „Otthon nem mehetne el, itt viszont megengedheti magának, hogy abból a fizetésből, amit mondjuk Londonban kapna, az kicsit még überelve a különéléssel, abból itt nyugodtan az ottani felső szintnek az életét élheti. Ez így működik sajnos – mondta.
A magyar középosztály számára pedig ott vannak a bisztrók,
ahol ugyanaz a séf, ugyanazzal a tudással és technológiával, "olcsóbb" alapanyagból készít ételeket: „például felbontja a halat, bizonyos részét beviszi a fine dining éttermébe, és mondjuk a hasaalját, vagy a farkát megcsinálja a bisztróban, így lehet aztán ugyanannál a séfnél enni 50-60 euróért a bisztróban” – magyarázta a séf.
Bíró Lajos hozzátette: fontos, hogy a jövőben minél több magyar étterem kapjon „Bib Gourmand” minősítést, mert ezekre a vendéglátó helyekre a kiváló minőség mellett mérsékelt ár a jellemző.