Félidős választást tartanak kedden az Egyesült Államokban, amely Donald Trump elnökségének második felére is komoly hatással lehet.
Ismert, Amerikában négyévente van elnökválasztás, viszont a törvényhozás tagjai közül az alsóház, a Képviselőház tagjait csupán 2 évre választják, a felsőház, a Szenátus tagjait pedig hat évre, ezért gyakorlatilag két évente van választás, amikor a teljes alsóházat újraválasztják, illetve a Szenátus tagjainak harmadát egy forgó rendszerben 2-2 évente választják meg.
Mészáros Tamás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére tisztázta: jelenleg a törvényhozás mindkét házában a republikánusok vannak többségben, amely egy nagyon kényelmes kormányzati helyzet az elnökség birtoklásával, illetve a Legfelsőbb Bíróságnak is kvázi konzervatív többsége van.
Ám a jelenlegi projekciók szerint, mint rámutatott, a Képviselőházban szinte biztos, hogy a demokraták kerülnek majd többségbe, a szenátusi viszonyok „nagyon szorosnak” ígérkeznek, több tradicionálisan erősen republikánus többségű államban is demokrata szenátort választhatnak a jelenlegi állás szerint, és ha ez bekövetkezne és mind a két házban többségbe kerülnének a demokraták, az azt jelentené, hogy gyakorlatilag
Donald Trump elnök képtelen lenne a törvényhozással való egyezkedés nélkül jogszabályi szintű törvényeket hozni, rendeleti kormányzásra kényszerülne
második elnöksége utolsó két évében.
Ettől persze Mészáros Tamás szerint még kormányozható marad az Egyesült Államok, volt már ilyenre példa, de két ügyben nem kerülheti meg a törvényhozást:
- költségvetés – nagyon komoly költségvetési vitáknak nézünk elébe, és komoly az esélye annak, hogy több kormányzati leállás is jöhet a következő két évben;
- a szenátusi többség hagyja jóvá a kormányzati kinevezéseket, ennek része a nagykövetek, a kormánytagok és a szövetségi bírák kinevezése, beleértve a Legfelsőbb Bíróság tagjait is. „Amennyiben a szenátusi többséget elvesztené a Republikánus Párt, akkor a kormányzati kinevezések nagyon nehézzé válnának, hiszen a Trump-kormánynak a demokratákkal kellene egyezkednie, ha nem is a teljes demokrata frakcióval, de legalábbis meg kellene próbálni találni néhány demokrata szenátort”
– vázolta Mészáros Tamás.
Hogy a várható eredmény megszületése után ráillet-e majd Donald Trumpra a médiában elterjedt „béna kacsa” kifejezés, arról azt mondta, az ilyen jellegű elnökségek vége felé ez előkerül, az elnök gyakorlatilag már nem feltétlenül tudja kézben tartani a belföldi folyamatokat, de aláhúzta azt is, hogy például külpolitikai téren az elnöknek nagyon komoly jogkörei vannak, amelyekre a jelenlegi közjogi helyzetben nem kell kongresszusi hozzájárulás, ugyanolyan aktív maradhat Donald Trump, mint eddig, ami persze újabb vitákat szülhet majd a demokrata többség és az elnök között a hatalmi ágak viszonyát illetően akár a Legfelsőbb Bíróság előtt is, amely az elmúlt években jelentősen bővítette az elnöki jogköröket, ami Trumpot azért helyzetben tartja. Emiatt Mészáros Tamás mindössze a kormányzati hangsúly eltolódására számít, fókuszban marad három külpolitikai terület:
- Irán
- Ukrajna
- NATO-kapcsolatok.
A kutató megjegyezte azért azt is, hogy a Kongresszus például Európa védelmét magasabb prioritásnak tartja, mint a szövetségi kormány, ezért a költségvetési alku keretében atlantista politikusok – beleértve egyébként republikánus szenátorokat is – beleírták a védelmi felhatalmazási törvénybe, hogy szinten kell tartani, 76 ezer fő fölött az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét, illetve megerősítették a balti államoknak nyújtott amerikai támogatást, amelyet a Pentagon meg akart vonni.
A költségvetési alkun keresztül Ukrajna támogatásának fenntartása – ami gyakorlatilag most már üzleti alapon zajlik, a NATO európai tagállamai fizetnek az Egyesült Államoknak, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnába – is olyan téma, amely mögött világos kongresszusi támogatás van, de még Ukrajna humanitárius segélyezése mellett is.
E kérdésekben Mészáros Tamás arra számít, hogy egy demokrata többségű Kongresszus a költségvetési felhatalmazásán keresztül a jelenleginél erősebb engedményeket próbál majd a Trump-kormánytól kialkudni, illetve az iráni háborúval kapcsolatban egy külön közjogi kérdéskörré válhat a háborús felhatalmazás kérdése.
„Technikailag hadat a Kongresszus üzenhet, viszont az elnöknek felhatalmazása van katonai akciót indítani, bizonyos körülmények megléte mellett, korlátozott keretek között. Ez gyakorlatilag a modern amerikai történelemben mindegyik olyan elnök, amelyik katonai konfliktusban volt érintett – és a legtöbbjük katonai konfliktusban volt érintett –, megpróbálta ezt megkerülni mind jogi, mind politikai módszerekkel; ez nehezebbé válhat Donald Trump számára, ha a Kongresszusban egy fajsúlyos demokrata többség alakul ki” – részletezte a kutató.
Hogy elfogadja-e majd Donald Trump, ha számára nem tetsző eredményt hoz a félidős választás, arról azt mondta, a szövetségi Igazságügyi Minisztérium már több helyen jogi panaszt emelt a választás lebonyolítása, illetve módja ellen,
- Alaszkában, ahol névazonosság állt fent egy republikánus és egy nem republikánus jelölt között, amiben a The New York Times szerint a demokrata kampánynak is része volt,
- Kaliforniában megpróbálta az Igazságügyi Minisztérium megakadályozni, hogy megszámoljanak 20 ezer levélszavazatot arra hivatkozva, hogy magas az esélye annak, hogy nem amerikai állampolgárok voksolnak.
„Azért ezt le kell szögezni, hogy nincs az amerikai választási rendszerben bizonyíték arra, hogy akár a múltban, akár jelenleg tömeges, a választás eredményét befolyásolni képes csalások történhetnének, viszont az biztos, hogy az Igazságügyi Minisztérium jelenleg sokkal aktivistább módon lép fel a tagállamokkal szemben, amelyek egyébként az amerikai rendszerben lebonyolítják a választást. A szövetségi Igazságügyi Minisztérium jelenleg folyamatosan jogi eljárásokkal próbálja bombázni az egyes tagállamokat” – tette hozzá.
Szerinte borítékolható, hogy ha nagyon szoros eredmények születnek, akkor jogi eljárások tömegére kell számítani, és ezek akár hosszan el is húzódhatnak.
A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.