A tagállamok vezetői elsősorban még csak átmeneti intézkedésekről egyeztetnek, amelyek enyhíthetik az európai lakosságra és a vállalkozásokra nehezedő terheket. A cél az, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság, vagyis az Európai Unió végrehajtó szerve politikai iránymutatást kapjon a lehetséges beavatkozásoknak a kidolgozásához. Tehát inkább egy közös fellépés irányának a kijelölése várható, semmint hogy egy azonnal alkalmazható intézkedéscsomag szülessen ma meg – foglalta össze Németh Andrea, az InfoRádió munkatársa, korábbi brüsszeli tudósító a részleteket.
A helyzet súlyosságát jól mutatja az energiaárakkal kapcsolatban, hogy a bizottság szerint február vége óta a földgáz ára 140 százalékkal emelkedett, a dízel ára pedig megduplázódott.
Ez az európai gazdaságnak mintegy 100 milliárd eurós többletkiadást jelent, és ez azt is jelenti, hogy
az európai vállalatok drágábban jutnak energiához, és még nagyobb lemaradásba kerülnek az olyan nemzetközi versenytársaikkal szemben, mint az Egyesült Államok vagy Kína.
Ezért a vezetők az egységes piac megerősítéséről is tárgyalnak, miközben az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőséget is nagyon határozottan csökkenteni akarják – tette hozzá az InfoRádió korábbi brüsszeli tudósítója, emlékeztetve, hogy
januártól tiltott lesz ennek értelmében az EU-ban az orosz cseppfolyós gáz importja, jövő októbertől pedig betiltják a vezetékes gázimportot is, és ez Magyarországot is igencsak érinteni fogja.
Ugyanakkor nincs minden tagállam számára egyformán alkalmazható megoldás, hiszen az országok energiamixe és az energiaárak is jelentősen eltérnek.
Uniós költségvetés
A csúcson a következő periódusnak a büdzséje is fontos téma lesz. Németh Andrea szerint a következő hétéves költségvetést illetően elképzelhető, hogy lesz némi elmozdulás a megegyezés irányába, de végleges megállapodásra egyelőre kevés az esély most. A 2028 és 2034 közötti uniós költségvetésről, ugyanis továbbra is jelentősek a tagállamok közötti nézetkülönbségek, de ez normális, ez mindig egy hosszadalmas procedúra szokott lenni.
Az ír soros elnökség egy új, kompromisszumos javaslatot terjesztett elő nemrégiben, de ez a terv 159 milliárd euróval csökkentené az eredeti költségvetési tervet úgy, hogy közben egyszerre kellene megőrizni a hagyományos mezőgazdasági és felzárkóztatási, úgynevezett kohéziós támogatásokat, miközben még több pénzre lenne szükség védelemre, kutatásra és az európai versenyképesség javítására – fejtette ki Németh Andrea.
António Costa, az Európai Tanács elnöke még az év végéig szeretne megállapodást, de ez a határidő erősen billeg. A Politico című brüsszeli lap ugyanis lehozta, hogy Franciaország és Olaszország kezdeményezésére a csúcstalálkozó előzetes zárónyilatkozatából már ki is került az év végi alkunak a határozott vállalása, és Spanyolországban is választások esedékesek, ami szintén hátráltatja az év végi határidőnek a betartását. Ugyanakkor nagyon kellene a megállapodás, minél előbb lehetőleg, még a jövő évi francia és német választások előtt, hogy az új kormányok ne kezdjék elölről a büdzséről való tárgyalásokat. Magyarország számára jó hír viszont Magyar Péter kormányfő szerint, hogy a már említett ír soros elnökség által készített javaslatban
a Magyarország számára ajánlott összeg nem csökkent, a tagállami befizetési kötelezettség pedig nem fog nőni.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.