Az Európai Unió szemüvegén keresztül azt látni, hogy Izland egy északi sarkvidéki ország, amely épp Grönland és az európai vizek között helyezkedik el. És e tekintetben felmerül az a biztonságpolitikai kérdés Izland esetében is, ami Grönlandnál is fennáll, hogy vajon hova tartozik szívesebben:
- az Európai Unióhoz,
- független lenne,
- vagy pedig az Egyesült Államok érdekszférájába törekedne
– mondta Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója az InfoRádióban.
Izland alapvetően nagyon sokféle módon kapcsolódik az európai közösséghez, és az ő szempontjukból pont ez volt a kérdés, hogy szeretnének-e mélyebben integrálódni vagy pedig a szuverenitásuk jelenlegi fokán megmaradni, és így folytatni tovább az Európai Unióval a kapcsolatokat.
Így érthető meg a hétvégi izlandi népszavazás Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója szerint.
A szavazás eredménye szerint úgy tűnik, hogy nem szeretnének szorosabb viszonyt az Európai Unióval Izlandon. Ennek egyik oka a szakértő szerint gazdasági;
kialakult egy vita a halászatra vonatkozó szigorú uniós szabályok mentén, és most úgy tűnik, Izland számára fontosabb a halászat függetlensége,
illetve az, hogy azok mentén a szabályok mentén végezhessék ezt a tevékenységet, ahogyan eddig is.
A másik ilyen kérdés a gazdaság teljesítménye: Izland esetében a szakértő szerint nagyobb kilengéseket láthattunk akár a 2008-as válság kapcsán, amely után egy nagyon mély recesszió következett be, utána viszont hatalmas fellendülés jött, amelyet az ország saját erejéből tudott elérni, ami elültette a kérdést a választókban, hogy jó-e így az izlandi gazdaságnak, vagy jöjjön inkább az egyenletesség.
„E tekintetben Finnország a példa az észak-európai országok számára, amely teljes mértékben integrálódott, az eurót is bevezette, és Finnország esetében hiába stabilabb a gazdasági teljesítmény, de összességében, illetve átlagosan az éveket tekintve általában elmarad más észak-európai országok gazdasági növekedésétől” – magyarázta.
Németh Viktória szerint az EU veszített most,
számára azért is lett volna fontos az integráció, mert Izland nettó befizetővé vált volna, akármennyire pici országról is van szó, illetve van náluk olyan tudás például a geotermikus energia terén, amely az Európai Unió számára nagyon pozitív hozzáadott érték lett volna.
De az, hogy Izland folytathatja-e a tárgyalásokat, ez a kérdés akár bármikor máskor is felmerülhet, hiszen alapvetően a lakosság fiatalabb része, a 40 éves kor alatti lakosság szavazott a csatlakozás mellett, és inkább a 40 fölöttiek voltak ellenében.
Emlékeztetett: az ország 2013-ban lezárta a tárgyalásokat az EU-val, 2015-ben meg is erősíttette véleményét a csatlakozást elvetve, a mostani tehát egy megerősített nem az unió felé, így az országban a kérdés egy időre lekerül a napirendről.
Most az egyes ügyekben történő együttműködés jegyében folytatódik a kapcsolat: az idei évben írt alá Izland megállapodást űrdiplomácia, műholdas megfigyelés területén az Európai Unióval, ami azt jelenti, hogy az Európai Uniónak nagyobb rálátása lesz például az Északi-sarkvidékre, illetve az Északi-tengereken való hajózásra.