„Van – vagy volt – az az elképzelés, hogy az Egyesült Államok a Közel-Keletről és Európából kivont erőit az anyaországba vagy a Távol-Keletre telepíti át, ám nem nagyon látni érdemi erősítést az utóbbi területen” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Wagner Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense.
A szakértő szerint talán a Fülöp-szigetek az egyetlen olyan ország, ahol az USA újranyitott katonai bázisokat és megnőtt az amerikai katonai jelenlét, azonban nem történt hasonló sem Japánban, sem Dél-Koreában. Mi több, olyan bejelentés is volt, hogy egy ideig ne gyakorlatozzanak együtt az amerikai erők a koreaiakkal. Ezen kívül Ausztráliában nyitottak még új bázist, az azonban nem tapasztalható, hogy az innen-onnan kivont tízezrek máshol jelentek volna meg.
Wagner Péter arról is beszélt, hogy különösen a ballisztikus rakéták és a drónok elhárítására szolgáló elhárító rakétaeszközök hiánya igazán súlyos, ám biztosra veszi, hogy az Egyesült Államok meg fogja oldani. Mint mondta,
„összeért” a 2022-ben kezdődött orosz–ukrán háború és az amerikai–iráni háború.
Az előbbi konfliktus során Ukrajnának szüksége volt az Egyesült Államok és Európa segítségére, többek között a rakétavédelmi rendszerek terén. A szakértő szerint ezeket azzal az elképzeléssel adták át az ukránoknak, hogy valamekkora tartalékot képezzenek a szerényebb gyártókapacitás mellé, és az ukrán erők ezzel képesek legyenek elhárítani az orosz rakéta- és dróntámadásokat.
Csakhogy azzal kevesen számoltak nyugaton, hogy Moszkva is képes lesz felfuttatni a saját rakéta- és dróngyártását – jelentette ki Wagner Péter. Mint mondta, ez jelentette az első szűk keresztmetszetet, és e mellé jött még be az iráni háború. A szakértő szerint
az USA alábecsülte Irán légitámadásokkal szembeni ellenállóságát, a válaszcsapás-mérő képességét, valamint azt is, hogy mennyire tudja ezt az állapotot hosszabb távon fenntartani.
A Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense kifejtette, ebből jutott el a dolog oda, hogy már a nyilvános adatokban is kritikusan alacsony elhárító rakéta-készletekről számoltak be, közben viszont olyan dokumentumok is láthatók voltak, amik a pótlásukra átcsoportosított forrásokról szóltak – akár tízszeres gyártáskapacitás-növeléssel is. Emellett az innováció is folyamatos, új eszközök jelennek meg, tehát az adott pénzből továbbra is lesznek elhárító eszközök, olcsóbbak és drágábbak is. Megjegyezte, az USA hibát követett el, amikor alábecsülte a rakétaigényeit és a gyártókapacitását, ám utóbbi mindig kicsit lemaradva követi az előbbit.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes Aréna több témát felölelt – a beszélgetés megnézhető és meghallgatható alább: