Erdőtüzek pusztítanak Európa több országában, Magyarországon is emelkedik a hőmérséklet. Mukics Dániel tűzoltóezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon is egyre inkább felütik a fejüket a szabadtéri tüzek. A legutóbbi összesítés szerint idén már 8650 ilyenhez riasztották a tűzoltókat, egy ember már meg is halt egy olyan tűz miatt, amely egy kis kerti gazégetésnek indult, ám a lángok belekaptak az idős érintett ruhájába, és kész volt a tragédia. Rajta kívül 46 sérült is van már idén, a leégett terület pedig 81 millió négyzetméter.
„Ebben a 8650 szabadtéri tűzben benne van a 200-300 hektáros és az egy négyzetméteres is. Csak júliusban 1684 ilyen tűz volt, és 20 millió négyzetméter égett le.
Hétfőn 92 szabadtéri tűz volt, vasárnap 99, szombaton 73. Tehát sajnos nem állunk jól, az aszály, a nagy szárazság kitart, hiába volt néha egy-egy kisebb vihar, egy-egy kisebb felhőszakadás”
– tette világossá Mukics Dániel.
Mint rámutatott, annyira száraz a talaj és az (alj)növényzet, hogy a legkisebb hőforrás, szikra elég ahhoz, hogy hatalmas szabadtéri tüzek keletkezzenek.
A tüzek kétharmada erdőn, mezőn, kisebb részük ingatlanok kertjében lobban fel. A legtöbb szabadtéri tűz elmondása szerint Borsodban, Szabolcsban és Pest vármegyében volt,
- vasárnap például Kisszállás külterületén fenyőerdő égett, egy 40 hektáros erdő 25 hektárnyi része, 27 tűzoltójárművel 86 tűzoltó és még 38 erdész, valamint egyéb civil szakember dolgozott a tűz megfékezésén;
- vasárnap akácerdő aljnövényzete égett Vasvár közelében négy hektáron. Ezt 30 tűzoltó oltotta.
„Nagyon sok bálatűzhöz riasztják a tűzoltókat, vasárnap 200 körbála égett egy szarvasmarhatelepen Hajdúszováton. Ezeknek a szabadtéri tüzeknek az oka 96-98 százalékban emberi gondatlanság vagy szándékosság” – hangsúlyozta.
Azt is elmondta még, hogy nagyon gyakran hulladékégetés vezet tűzhöz, pedig hulladékot égetni Magyarországon egyértelműen tilos, még zöldhulladékot is csak ott szabad, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi; a települések 80 százaléka persze megengedi a kerti zöldhulladék-égetést, de csak meghatározott napokon, meghatározott időintervallumban, Budapesten például tilos zöldhulladékot égetni.
Kiemelte még, hogy
bográcsozni, grillezni a saját kertünkben szabad, de egy másodpercre se hagyjuk magára a tüzet, illetve társasház erkélyén gázzal, fával, szénnel ne grillezzünk, csak elektromos sütővel,
és csak akkor, ha a társasház házirendje ezt megengedi.
Ha grillezéskor, bográcsozáskor feltámadna a szél, akkor hagyjuk abba, és mindig legyen a kezünk ügyében valamilyen szerszám, amivel kordában tudjuk tartani a tüzet, valamint legyen oltóvíz is a közelben.
A mezőgazdaságban irgalmatlan a kockázat most
Fontos Mukics Dániel szerint szót ejteni a mezőgazdasági munkákról: tarlót égetni, mezőgazdasági területet égetni szigorúan tilos, erre csak akkor van lehetőség, ha például olyan kártevő támadta meg a földet, ami máshogyan nem kezelhető. Azonban ehhez szükség van a kormányhivatal engedélyére, hogy növény-egészségügyi okból csak így kezelhető a helyzet.
Nagyon sok tűz vezethető vissza dohányzásra is, a mezőgazdasági munkagépek vezetőfülkéjében, gabonatáblán, annak közvetlen körzetében tilos dohányozni, a katasztrófavédelem kér is mindenkit, hogy az autóból ne pöccintsenek ki csikket.
A mezőgazdasági munkagépek motorterében lerakódó izzó por, olaj, sár, mechanikai súrlódás, csapágyhibák, elektromos zárlatok, forró kipufogóra hulló száraz növényi hulladék, és nagyon sok minden ilyesmi is tüzet tud okozni, ezért is fontos, hogy mezőgazdasági munkában csak kizárólag tűzvédelmi felülvizsgálaton átesett, kifogástalan műszaki állapotban lévő erő- és munkagépek vegyenek részt. Továbbá minden aratógépen, traktoron kötelező a tűzoltókészülék megléte. Hogyha ezekre odafigyelünk, ezeket betartjuk, akkor minimalizálhatjuk a szabadtéri tüzek számát Mukics Dániel szerint.
Ha mezőgazdasági táblán tűz keletkezik, akkor arra jól bevált módszer, hogy – ha megoldható – a területet körbeszántják, amivel egy adott területre lokalizálják a tüzet. Sokat segít ez a tűzoltóknak is, részben a kisebb terület miatt, részben pedig mert egy erdőtűzben 100-200 fokos hőmérsékletek közepette dolgoznak.
Nemcsak az agráriumban dolgozóknak kell ezt észben tartaniuk: például
ne álljunk le kempingezni búzatábla környékén a kánikulában a forró kocsival,
mert akár a kiáramló kipufogógáz is meggyújthatja a száraz aljnövényzetet.
„Ha megnézzük a zöld területet, az most már inkább sárga, barna; ne járassuk a motort ilyen területen, ne dobjunk el hulladékot – különösen az üveg- és a fémhulladék képes a nap sugarait összegyűjteni, nagyítóként meggyújtani, a cigarettacsikk veszélyéről nem is beszélve” – nyomatékosította Mukics Dániel.
Légkondi, tilalom
Azt is elmondta még, hogy évente 30-40 légkondicionálóval kapcsolatos tűzhöz riasztják a tűzoltókat. Itt arra érdemes odafigyelni, hogy ezekhez telepítéskor ne csak légkondis szakembert hívjunk, hanem villanyszerelőt is, mert a légkondis szakember nem biztos, hogy egyben olyan villanyszerelő is, aki ért ahhoz, hogy a légkondit elbírja-e a hálózat.
Fontos továbbá, hogy nemcsak a belső, hanem a külső egységet is meg kell nézetni, tisztíttatni, mert egy (külső) csapágyhibából is lehet tűz.
Tisztázta: tűzgyújtási tilalom van az egész országban, ami azt jelenti, hogy erdőkben és erdők 200 méteres körzetében tilos tüzet gyújtani, még a kijelölt tűzrakó helyeken is.
„Elég beszédes, hogy rendkívül száraz a biomassza, és amíg itt komolyabb csapadék nem lesz, marad a tűzgyújtási tilalom, úgyhogy kérek mindenkit, tartsa be ezeket az egyszerű szabályokat, amelyekről itt beszélgettünk” – hangsúlyozta Mukics Dániel katasztrófavédelmi szóvivő.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.