Az elmúlt hetekben szinte folyamatosan mozgásban volt az Etna Szicília szigetén, vasárnap reggel pedig még erősebb aktivitást mutatott: mintegy másfél kilométeres magasságban szórt hamufelhőt. Emiatt Catania repülőterét részlegesen le kellett zárni. Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus az InfoRádióban részletesen beszélt arról, hogy mi történik éppen Európa legmagasabb aktív vulkánjával.
Mint fogalmazott, úgy tűnik, hogy az Etna Voragine krátere általában a nyári turistaszezonra időzíti a működését, hiszen szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2024. július 4-én is egy hatalmas lávaszökőkút-kitörést mutatott be, és aztán ezt megismételte még ötször augusztusig abban az évben. Most ugyanennek a kráternek a kúpja működik. Ami eltérő a két évvel ezelőtti jelenséghez képest, az az, hogy ezúttal egy hasadék nyílt meg, és nem olyan jelentősen nagy vulkánkitörés történt, mint 2024 nyarán. Ugyanakkor ez is éppen elég volt ahhoz, hogy vulkáni hamut bocsásson a magasba. A szél pedig délkeleti irányba vitte magával a vulkáni hamut, pont a cataniai reptér felé, ami nem kevés bosszúságot okoz a légi közlekedésben.
A HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője szerint „a szépség és szörnyeteg jelenséget” mutatja most be az Etna. Ennek az a magyarázata, hogy nagyon sok turista éppen azért érkezik Szicíliába, hogy megnézhesse a vulkánt működés közben, de az érem másik oldala, hogy
ilyenkor nagy gondokat okoz a vulkán azoknak, akik odaérkeznek vagy hazamennének, ugyanis a vulkáni hamu miatt egyes repülőjáratokat törölni kell.
Harangi Szabolcs emlékeztetett, hogy június 17-én kezdődött az Etna ébredése, és sok a hasonlóság a két évvel ezelőtti vulkáni működéssel összehasonlítva. Idén hosszú ideig „takaréklángon csak úgy pöfögött magában”, majd elindult egy kisebb lávafolyás június 26-án, míg az utóbbi napokban lassú emelkedés látszott a földremegés-kilengésekből. Utóbbi mutatta, hogy magma is jön felfelé, vasárnap pedig még intenzívebbé vált ez a folyamat.
Gázdús magma jutott a felszínre, ami aztán intenzív, robbanásos kitörést okozott, és ennek a következménye a cataniai reptér lezárása a vulkáni hamufelhő miatt.
A repülést azért nem lehet engedélyezni, mert ilyenkor a vulkáni hamu komoly károkat okozhat a gépek hajtóművében, ami akár katasztrófához is vezethet, azért kell nagyon elővigyázatosnak lenni. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy ilyenkor zéró tolerancia van, és jobb elkerülni a bajt. Persze ez némi káoszt idéz elő a repülőtéren és nyilván sokat bosszankodnak az ott várakozó emberek, de ahogy Harangi Szabolcs fogalmazott, egy vulkán közelében számítani kell arra, hogy ilyen megtörténhet.
Az ELTE tanszékvezető tanára szerint az Etna jelenleg Európa legaktívabb vulkánja. Bár öt hónapon át aludt, június óta a figyelem középpontjába került. Szicília esetében azonban természetesen nem lehet megkerülni a másik nagy vulkánt, a Strombolit, amely folyamatosan működik, de kevésbé kerül be a hírekbe, mert nem okoz olyan problémákat a szigeten, mint az Etna. A Stromboli inkább vonzza a turistákat, mivel jelenleg kevésbé rejt magában veszélyeket.
Harangi Szabolcs külön megemlítette Izlandot, ahol a korábbi nagy kitörések után mostanra úgy elaludt a helyi vulkán, hogy sokan szinte már nem is emlékeznek rá, mekkora galibát és veszélyeket okozott. Pedig a felszínemelkedés folyamatos Izlandon is, csak nem kezdődik vulkán működés, ezért most ki lehet jelenteni, hogy
az Etna mint tűzhányó Európa királynőjeként működik.
Az Etna mostani működése szerencsére csak a légi közlekedésben okozott kellemetlenségeket, és Harangi Szabolcs nem is számít arra, hogy a közeljövőben nagyobb gondok lehetnek. Az előrejelzések és a friss adatok azt mutatják, kezdenek csillapodni a földremegés-kilengések, vagy „gyengül az utánpótlás”. Ugyanakkor a vulkanológus felidézte, hogy két évvel ezelőtt „hatszor csöngetett a postás”, azaz hatszor történt ilyen nagy vulkánkitörés. Ezt alapul véve júliusban, augusztusban lehet még a mostanihoz hasonló esemény az Etnánál, de nagyobb veszéllyel nem kell számolni a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője szerint.
A cikk Ignáth Márk interjúja alapján készült.