Oroszország szilárdan áll a lábán és kész küzdeni az érdekeiért, a jövőjéért – mondta Vlagyimir Putyin a orosz elnök a pártja, az Egységes Oroszország XXIII. kongresszusán, melyet vasárnap tartottak Moszkvában. Bendarzsevszkij Anton szerint a mostani kongresszussal kapcsolatban azt érdemes megnézni, hogy a kormánypárt milyen szlogennel, témákkal és összetétellel vág neki a szeptemberi parlamenti választásoknak.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban azt mondta, az elhangzottak alapján a kampány során az elnök személye és az ukrajnai háború lesz a középpontban, az új szlogen orosz nyelvű elnevezése is arra utal, hogy Vlagyimir Putyin az „alapvető minimum”, aki képes megoldani a kialakult helyzetet.
Előzetesen sokan inkább arra számítottak, hogy az államfő igyekszik a lehető legtávolabb tartani a háború témáját az orosz lakosságtól a választások előtti időszakban. A szakértő szerint némileg az is meglepő, hogy Vlagyimir Putyint ennyire összekötik a kormánypárttal, ugyanis
az elmúlt években inkább azt a stratégiát követték, hogy élesen elválasztották az államfő személyét az Egységes Oroszország párttól.
Ennek főleg az volt az oka, hogy míg Vlagyimir Putyinnak hagyományosan nagyon magas volt a népszerűsége, addig a kormánypártnak elég rossz volt a megítélése az orosz belpolitikában. A kormányzó párthoz kötötték nagyon sokan a különböző korrupciós ügyeket, gazdasági és egyéb, a társadalmat érintő problémákat. Ahogy Bendarzsevszkij Anton fogalmazott, az elnök „nem vette magára ezeket az ügyeket, próbálta távol tartani magát az Egységes Oroszországtól mint brandtől”.
Felidézte, hogy legutóbb a 2007-es parlamenti választások előtt volt nagyon hasonló a helyzet, amikor Vlagyimir Putyin és pártja együtt, a másikat felvállalva és támogatva indultak a voksoláson. Akkor is Vlagyimir Putyinról szóló szlogent tűzött a zászlajára a kormánypárt, amely csaknem húsz évvel később veszi elő ugyanezt a megoldást.
A posztszovjet térség szakértője beszélt az Egységes Oroszország pártlistájának összetételéről is, amellyel kapcsolatban azt emelte ki, hogy bár Dmitrij Medvegyev a párt elnöke, mégsem került rá a listára, amit „abszurdumnak” nevezett. Az első öt helyen
- Szergej Lavrov külügyminiszter,
- Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármester,
- Marija Lvova-Belova elnöki gyermekjogi biztos, Konsztantyin Malofejev konzervatív oligarcha felesége,
- Jevgenyij Poddubnij haditudósító, katonai blogger,
- Vlagyiszlav Golovin háborús veterán, a Junarmija ifjúsági mozgalom központi szervezetének vezetője szerepel.
Bendarzsevszkij Anton érdekes döntésnek tartja, hogy háborúban részt vevő emberek is eléggé elől kaptak helyet az Egységes Oroszország pártlistáján.
Mit érdemes tudni a többi pártról?
Az orosz parlament hagyományosan három vagy négy pártból áll, ez már évtizedek óta így van. Nagy kérdés, hogy ez így marad-e szeptember után is. Az elmúlt évek választásain az Egységes Oroszország általában abszolút többséget szerzett, a leadott érvényes szavazatok 70-80 százalékát megkaparintva. A parlament maradék mandátumain osztozott a többi párt, így például a Kommunista Párt is, amely szintén hagyományosan erős politikai mozgalomnak számít, olyannyira, hogy az 1990-es években még arra is mutatkozott esély, hogy akár újra átvehesse a hatalmat. Bendarzsevszkij Anton szerint Borisz Jelcinnek „némi manipulációkhoz és csalásokhoz is hozzá kellett nyúlnia” ahhoz, hogy megakadályozza a kommunisták komolyabb előretörését.
Azóta az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja stabilan a második helyen végez a parlamenti választásokon. Jelenleg szintén tagja még a parlamentnek a Liberális Demokrata Párt, melyet Vlagyimir Zsirinovszkij alapított, de ő 2022 tavaszán meghalt. Ő volt a párt „legfontosabb embere, a mozgatórugója”, nélküle viszont kevésbé tudják érvényesíteni a politikai érdekeiket a liberális demokraták. Jelenleg egyébként Leonyid Szluckij a vezetőjük, aki a moszkvai parlamenti alsóház (Állami Duma) külügyi bizottságának az elnöke is egyben. A posztszovjet térség szakértője szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy a liberális demokraták megőrzik-e a korábbi befolyásukat, akár a parlamentbe való bejutásuk is kérdéses lehet.
A negyedik politikai erő az Igazságos Oroszország párt, ami a korábbi választásokon épphogy átlépte a bejutási küszöböt. Végül meg kell még említeni az Új Emberek pártot, amely a korábbi önkormányzati választásokon tudott elérni részsikereket, és szintén tagja a jelenlegi országos törvényhozásnak is. Utóbbi párt főleg a fiatalokat igyekszik megszólítani.
Az Egységes Oroszországon kívül az összes többi parlamenti párt rendszerpárt, valódi ellenzéket nem jelentenek.
Bendarzsevszkij Anton magyarázata szerint bizonyos, nem kulcsfontosságú kérdésekben az Egységes Oroszországgal szemben szavaznak, de minden olyan témában, ami fontos a kormánypártnak, mellette vannak, támogatják ezeket a kezdeményezéseket. Ezek a pártok alapvetően nem is kritizálják Vlagyimir Putyint, az elmúlt mintegy húsz évben konstruktívan együttműködtek az Egységes Oroszországgal.
Már az elnök sem tagadja, üzemanyag-ellátási gondok vannak
Bár Vlagyimir Putyin a vasárnapi, kongresszusi beszédében erőt mutatott és szilárd lábakon álló Oroszországról beszélt, ugyanakkor azt is elismerte, hogy fennakadások vannak az üzemanyag-ellátásban. Ennek fontos előzménye, hogy Ukrajna az utóbbi időben fokozta a dróntámadásait, és egyre mélyebben mért csapásokat oroszországi területeken. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint
megtorpant az orosz előrenyomulás, amely „korábban sem volt gyors ütemű, de mégis, hónapról hónapra valamilyen eredményt azért fel tudott mutatni”.
A szakértő megjegyezte: az oroszok májusban hosszú idő után gyakorlatilag nem tudtak új területet szerezni Ukrajnában, és tulajdonképpen egyenlő volt a mérleg abban a tekintetben, hogy mennyi területet szereztek vissza az ukránok, és mennyit szereztek az oroszok. Úgy véli, az orosz megtorpanás azzal magyarázható, hogy az úgynevezett középhátországban, ami a fronttól mintegy 100 kilométernyi távolságban található, az ukrán drónok teljesen dominálják a helyzetet, amivel
ellehetetlenítik az orosz ellátást is. Akadályozzák azt, hogy az orosz csapatok megkapják a lőszereket, az élelmiszereket, a gyógyszereket.
Az említett mélységi csapásoknak más hatásuk van, és most már az orosz lakosság is ténylegesen a saját bőrén érezheti, hogy háború zajlik. Bendarzsevszkij Anton is megerősítette, hogy Oroszország-szerte akadozik az üzemanyag-ellátás. Ez a jelek szerint nem érinti az orosz hadsereget, aminek az ellátása, „ha minden kötél szakad”, akkor is prioritás marad. A szakértő hozzátette: a gazdasági szereplők és a lakosság üzemanyag-ellátása soha nem lesz annyira fontos, mint a hadseregé, ami így várhatóan nem fog kifogyni.
Ugyanakkor eléggé nagy jelzésértékkel bír, hogy az elmúlt napokban, hetekben az orosz közösségi médiát is elárasztották azok a képek, felvételek, melyeken az látszik, hogy országszerte zárnak be benzinkutakat, vagy ahol még van üzemanyag, ott is óriási sorok vannak. Vlagyimir Putyin a mostani kongresszusig nem beszélt a problémáról, miközben már május óta gondok vannak az ellátással. Most azonban elismerte, hogy akadnak gondok. Bár az államfő igyekezett lehűteni a kedélyeket, a szakértő elmondta:
a Krím-félszigeten már egyáltalán nincs üzemanyag, ami eléggé sokkoló.
Vlagyimir Putyin a kongresszuson a korábbiakhoz képest némileg engedékenyebbnek tűnt, mivel azt mondta, új javaslatok kerültek elő az ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatban, például a mélységi támadások kölcsönös leállítása is szóba került. Bendarzsevszkij Anton úgy fogalmazott, nagy kérdés, ezt mennyire gondolja komolyan az orosz elnök. Korábban is voltak hasonló megnyilvánulásai, ígéretei, főleg akkor, amikor tömegessé váltak az ukrán mélységi csapások Oroszországgal szemben, és egyre többször egyre több ukrán drón támadta meg Oroszországot.
Éles retorikaváltás?
Vlagyimir Putyin erről is sokáig hallgatott, aztán a múlt hét elején megszólalt a moszkvai dróntámadások ügyében. Ami az Oeconomus igazgatója szerint újdonságként hatott, hogy az orosz államfő válaszul ezúttal
nem kemény retorikára váltott, nem nukleáris csapással fenyegetett, hanem „meglepő módon a tárgyalásokat és a békét hozta fel”.
Az oroszok most azt a narratívát kommunikálják, hogy hajlandóak lennének tárgyalni, de a korábban felvázolt nézőpont szerint két területen lennének engedményeik. Az oroszok a herszoni és a zaporizzsjai területek jelenlegi status quóját ismernék el, ellenben a donbaszi területeken (Luhanszk, Donyeck térsége) a még nem orosz kézben lévő területeknek a kontrollját szeretnék megkapni. Ugyanakkor mindig ekkor érkeznek el ahhoz a ponthoz a felek, amit az ukránok nem fogadtak el eddig.
Az Oeconomus igazgatója azt gondolja, az elmúlt hetekben váltás történt az orosz retorikában, és a tárgyalásokhoz való visszatérésről kommunikál a moszkvai vezetés. Konkrét lépés azonban még nem valósult meg ennek érdekében. Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett: Volodimir Zelenszkij néhány héttel ezelőtt levelet írt Vlagyimir Putyinnak, amelyben azt kérte, tárgyaljanak, az orosz elnök azonban nem reagált erre, visszautasította a levelet. „Valódi lépések egyelőre nem fedezhetők fel az orosz fél részéről a közeledésre, és az sem arról árulkodik, hogy a béke irányába mennének, hogy a parlamenti választásokat háborús témával vezetik fel és háborús szereplőkkel kötik össze a kampányt” – tette hozzá a szakértő.
A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.