Csütörtökön az Egyesült Királyságra figyel a világ: Anglia-szerte eldől több ezer önkormányzati mandátum sorsa, emellett a skót és a walesi parlamentet is újraválasztják. Ez lesz a legnagyobb politikai erőpróba Nagy-Britanniában a 2024-es országos parlamenti választások óta.
Sokan úgy vélik, az eredménytől függ Keir Starmer munkáspárti kormányfő sorsa, és az eddigi felmérések szerint nem áll jól a kormánypárt és a miniszterelnök szénája.
Angliában 136 helyhatóság – köztük mind a 32 londoni kerület – 5066 tanácsnoki mandátumáról kell szavazni. Ezek közül 2557-et jelenleg munkáspárti képviselők töltenek be, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Konzervatív Párt 1362 tanácsi képviselői hely megtartásáért verseng.
Gálik Zoltán azzal kezdte esélylatolgatását az InfoRádióban, hogy Keir Starmer jövőjét nagyban meghatározhatja, milyen eredmény születik a tanácsi választásokon. Az előrejelzések szerint nagy vereség elé néz a Munkáspárt, és ha ez tényleg így lesz, akkor a külpolitikai szakértő szerint a következő hetekben elgondolkodhatnak a Labournál azon, érdemes-e folytatni Keir Starmerrel vagy inkább új vezetőt választanak a párt élére. A Budapesti Corvinus Egyetem docense kiemelte: az egész pártpreferencia rendszer átalakulóban van az Egyesült Királyságban. A felmérések szerint ugyanis nemcsak a Munkáspárt, hanem a másik nagy tradicionális politikai erő, a Konzervatív Párt sem számíthat jó eredményre a csütörtöki választásokon.
Az egyik nagy nyertes Nigel Farage pártja, a Reform UK lehet, továbbá a baloldali Zöld Párt és a Liberális Demokraták reménykedhet még jó szereplésben.
Gálik Zoltán szerint utóbbi pártok több olyan önkormányzati mandátumot is megszerezhetnek, amelyekre előzetesen a Munkáspárt ácsingózott.
A szakértő úgy véli, a Munkáspárt legfőbb gondja, hogy csak rendkívül szűk költségvetési pályán tudja mozgatni a brit gazdaságot, miközben a kormány megítélése egyre rosszabb például az Epstein-botrány vagy különböző politikai intézkedések miatt. Gálik Zoltán szerint a Jeffrey Epstein körüli bűncselekmény-sorozat és a milliárdossal kapcsolatba kerülő politikai potentátok komoly népszerűségi deficitet okoztak a brit kormánynak és a kormányfőnek. Keir Starmernek a „kiválasztási ítélete kérdőjeleződött meg”, hiszen azt a Peter Mandelsont nevezte ki amerikai nagykövetnek, aki belekeveredett az Epstein-botrányba. A brit miniszterelnök később azzal védekezett, hogy nem tájékoztatták megfelelően Peter Mandelson múltjáról, de a közvélemény nagy részének ez nem volt elfogadható magyarázat.
Az egyetemi docens szerint ezek az ügyek sokat ártottak a miniszterelnöknek, akinek a karaktere nem tűnik átütőnek és megnyerőnek, illetve a kabinetjének is meglehetősen szürke a politikája, és bár ugyan sikerült elérni bizonyos változásokat az Egyesült Királyságban,
„igazán nem érzik az emberek azt, hogy jó irányba mennének a dolgok”.
Az angliai helyhatósági választásokkal egy napon Skóciában és Walesben parlamenti választásokat tartanak, és egyesek attól tartanak, hogy ha azok a pártok jutnak hatalomra, amelyek szakítani kívánnak az Egyesült Királysággal, akkor széteshet Nagy-Britannia. Gálik Zoltán szerint jelen pillanatban nem valószínű, hogy megvalósulhat egy ilyen forgatókönyv, ezt erős túlzásnak gondolja. Azt ugyanakkor nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy színesedni fog az eddigi kétpárti politikai rendszer, ami egyébként „kezdett fellazulni” az elmúlt két évtizedben is.
Nigel Farage pártja lehet a nevető harmadik
A külpolitikai szakértő szerint Nigel Farage pártja a mai választásokon akár 900-1500 helyet is szerezhet az eddigi tanácsi képviselői helyeihez képest, míg a Munkáspárt 1000, nagyobb bezuhanás esetén akár 2000 helyet is veszíthet. Ha utóbbi forgatókönyv valóban megvalósul, tényleg komoly személyi cserék lehetnek a Munkáspárton belül. A Konzervatív Párt helyzete sem rózsás, egyes becslések szerint akár 700-1300 mandátumot is veszíthetnek a mostani tanácsi összetételhez képest. Ezen számítások alapján jelentős átrendeződés lehet, és várhatóan hiába gyengül tovább a Munkáspárt, ebből a konzervatívok sem tudnak profitálni, hanem inkább a Zöld Párt és a Liberális Demokraták csenhetnek el fontos képviselői helyeket a Munkáspárttól.
Nigel Farage a brexit után egy időre háttérbe szorult, az elmúlt években azonban vezetésével szárnyal a Reform UK, legalábbis a közvélemény-kutatási adatok alapján. Gálik Zoltán szerint Nigel Farage konstans módon és nagyon határozottan támadja a brit bevándorláspolitikát, és úgy véli, sikerül is neki elérni olyan eredményeket, amelyek a következő hónapokban, években megfordíthatják az eddig ismert tendenciákat.
Nigel Farage továbbra is nagyon határozott Európa-ellenes politikát folytat, és a mai választásokon főleg West Midlands megyében, vagyis a nyugat-közép-angliai régióban érhet el nagy sikereket pártjával.
A külpolitikai szakértő ambivalensnek nevezte a brit helyzetet, ugyanis az euroszkeptikus Reform UK egyre népszerűbb és egyes körökben azt rebesgetik, hogy a 2028-as parlamenti választáson nagy előretörés várható tőlük, ugyanakkor a felmérések szerint a brit társadalmon belül egyre nagyobb a támogatottsága az Európával való szorosabb kapcsolatnak. Gálik Zoltán megjegyezte: az viszont biztos, hogy a nacionalista pártok jelentősen megerősödtek az utóbbi időben. Skóciában valószínűleg abszolút többséget szereznek a parlamentben, míg a Munkáspárt nemcsak Skóciában, hanem Walesben is visszaszorulhat, ami némileg előrevetíti, hogy a következő brit parlamenti választásokon „akár meglepetések is születhetnek”.
Szűk mozgástér – Keir Starmer legnehezebb időszaka következhet
A helyhatósági választások eredménye Gálik Zoltán szerint érdemben nem hat ki a brit–amerikai kapcsolatokra. Elsősorban az dől el, kik irányíthatják a továbbiakban a helyi önkormányzatokban a szemétdíjszedést, a szemétszállítást, a különböző önkormányzati funkciókat, oktatással kapcsolatos teendőket. Ugyanakkor ez egy olyan választás lehet, amelyen „tovább fog nőni a láthatósága” a Reform UK-nak. Mindez azonban az egyetemi docens szerint még nem jelenti azt, hogy azonnal óriási átrendeződés lesz a brit nagypolitikában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamentben továbbra is óriási munkáspárti fölény van: a több mint 600 fős törvényhozásban több mint 400 képviselői hely a Munkáspárté. Ezzel együtt azt gondolja, hogy a jövőben önkormányzati szinten egyértelműen a sokszínűség jellemzi majd a brit politikát.
Ami pedig Keir Starmer sorsát illeti, figyelmeztető jelnek kell lennie számára, hogy amikor a Konzervatív Párt volt hatalmon, abban az időszakában öt miniszterelnököt is „elhasznált”. Gálik Zoltán szerint éppen ezért
nagyon vigyáznia kell a jelenlegi kormányfőnek, már csak azért is, mert már nem lehet radikálisan növelni a költségvetési kiadásokat, nem lehet óriási nagy gazdasági manővereket végezni.
Emlékeztetett, hogy Keir Starmer nemrég még adócsökkentést ígért, a piacok viszont ezt néhány nap alatt „nagyon megbosszulták”. Mindeközben a kormányzati kötvények felára nagyon magas, így a kormánypárt mozgástere nagyon beszűkült.
Jövő héten mutatják be az Egyesült Királyságban az új törvénykezési ciklus programját, és a hagyományoknak megfelelően az uralkodó, III. Károly is beszédet mond majd. Akkor világosabb képet kaphatunk arról, hogy milyen irányvonalat képzel el a brit gazdaságnak a Munkáspárt. Gálik Zoltán szerint az ilyen király beszédeket továbbra is nagy érdeklődés övezi. Igazából csak a protokoll szerint nevezik a király beszédének, valójában mindig a kormányzó párt politikai programját ismerteti az uralkodó. Jövő héten tehát kiderül, hogy lesznek-e törvénymódosítások, illetve a programból már arra vonatkozóan is lehet majd következtetéseket levonni, hogy milyen gazdaságpolitikai, illetve egyéb stratégiai irányba mozdul majd el az Egyesült Királyság.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.
(A nyitóképen: Keir Starmer brit miniszterelnök, a kormányzó Munkáspárt vezetője és felesége, Victoria érkezik egy londoni szavazóhelyiségbe 2026. május 7-én.)