Peter Hegseth amerikai védelmi miniszter nyilatkozata példátlan, hiszen a kollektív védelem a NATO alapköve. A katonai szövetséget 1949-ben éppen azzal a céllal hozták létre, hogy elrettentsék a Szovjetuniót a tagállamok elleni támadásoktól – írja a Reuters nyomán a Portfolio.
Ha az Egyesült Államok nyíltan jelzi, hogy nem feltétlenül védené meg szövetségeseit egy esetleges orosz vagy bármilyen más támadás esetén, az alapjaiban rengetheti meg a szervezetet.
Az amerikai hírügynökség kérdésére válaszolva a miniszter azt mondta: „Ami a NATO-t illeti, ez az elnök döntése lesz. Annyit azonban elmondhatok, hogy sok minden napvilágra került az elmúlt időszakban.” A Franciaországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal kialakult feszültségekre utalva hozzátette: „Amikor további segítséget, vagy egyszerűen csak hozzáférést, bázishasználatot és átrepülési engedélyt kérünk, csupán kérdezősködéssel, akadályokkal vagy hezitálással szembesülünk.”
Donald Trump ismét éles kritikát fogalmazott meg az Egyesült Királysággal szemben – akihez a legszorosabb szövetség fűzi Európán belül –, amiért az nem csatlakozott hozzá az iráni háború megindulásakor.
Az elnök kedden egy közösségi média-bejegyzésben közölte, hogy az Irán által lezárt Hormuzi-szoros biztosítását azokra az országokra hagyja, amelyeknek szükségük van a közel-keleti olajra. „Kezdjetek el megtanulni egyedül harcolni! Az USA többé nem fog segíteni nektek, ahogy ti sem álltatok mellénk. Iránt lényegében megsemmisítettük, a munka nehezét elvégeztük. Szerezzétek meg a saját olajatokat!” – írta az amerikai elnök.
Biztonságpolitikai szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy az ilyen jellegű amerikai nyilatkozatok felbátoríthatják Oroszországot. Elemzők szerint Moszkva megpróbálhatja tesztelni a NATO-tagállamok hajlandóságát az 5. cikk érvényesítésére, amely kimondja, hogy az egyik tagállam elleni fegyveres támadás az összes tagállam elleni támadásnak minősül.