Merz egyike volt azon nyugat-európai vezetőknek, akik elítélték Donald Trump „grönlandhódító” terveit. Ennek nyomán Németország rajta volt azon a listán, akikre vonatkozott az amerikai elnök által kilátásba helyezett legújabbvámok. Előző nap ugyan némileg visszavonulót fújt az amerikai elnök, tekintélyes német politikusok szerint azonban ezzel a játszma még nem dőlt el.
A kancellár beszédében felszólította az európai vezetőket, hogy „gyorsan alkalmazkodjanak” a világ megváltozott politikai hatalmi dinamikájához. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása egy új korszak kezdetét jelentette, amely ugyanakkor messze túlmutat az agressziós háborún.
Merz – mint a ZDF kiemelte – utalt arra, hogy Kína is felkerült a nagyhatalmak listájára. Az Egyesült Államokat domináns szerepében kihívások érik, ez a magyarázata annak, hogy drasztikusan megváltoztatja kül- és biztonságpolitikáját.
„Beléptünk a nagyhatalmi politika korszakába”, ez a világ hatalomra, az erőre és szükség esetén erőszakra épül
– fogalmazott a kancellár. Ez a világ már nem egy hangulatos, nem meghitt hely, Merz szerint ugyanakkor a helyzet nem egy megváltoztathatatlan sorscsapás. „A túléléshez szembe kell néznünk a rideg valósággal és a legteljesebb realizmussal kell meghatározni utunkat” – jelentette ki.
„Nem vagyunk kiszolgáltatva ennek a világnak, alakíthatjuk” – hangzott a kancellári biztatás. Merz arra szólított fel, hogy „a saját erősségeinkre összpontosítsunk”. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy országa „hatalmas beruházásokat” eszközöl a nemzetbiztonságba, gazdasága egyre inkább versenyképesé válik.
Friedrich Merz hangsúlyozta, hogy Németország a leghatározottabban kiáll szuverenitásért. „Európai szomszédaink számíthatnak a német szolidaritásra” – tette hozzá.
Beszédében a kancellár „az elmúlt hónapok frusztrációi és minden haragja” ellenére felszólított a transzatlanti partnerség megőrzésére. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy Németország kitart azon elvek mellett, amelyeken a transzatlanti partnerség alapul. Külön is kiemelte a szuverenitást és a területi integritást.
A Grönlanddal kapcsolatos vitát érintve üdvözölte, hogy az Egyesült Államok komolyan veszi az orosz fenyegetést az Északi-sarkvidéken.
Ez a fenyegetés a nagyhatalmi rivalizálás része, és egyaránt rányul Európa és az Egyesült Államok ellen
– értékelt, és egyetértett azzal, hogy európai szövetségesként többet kell tenni mind a NATO, mind az Északi-sarkvidék biztonsága érdekében.
A kancellár ennek kapcsán kiemelte, hogy az atlanti szövetség alapját jelentő bizalom rendkívüli érték. A nagyhatalmak korában az Egyesült Államok is erre az értékre támaszkodik. „Az autokráciáknak lehetnek alattvalóik, a demokráciáknak partnereik és megbízható barátak vannak” – hangsúlyozta Merz.
Németország ez ezt az elvet kívánja követni. Kitartóan munkálkodik azért, hogy ez az elv ne merüljön feledésbe – üzent davosi beszédében a kancellár.
A ZDF első értékelésében kiemelte, hogy Merz „kemény beszédet” mondott, alapjában az amerikai elnöknek üzent, anélkül hogy Trumpot ténylegesen vádolta volna. Az elnök neve is csak kétszer hangzott el a beszédben. A kancellár ugyanakkor nagy hangsúlyt helyezett a Nyugat értékeire, konkrétan a szuverenitásra és az integritásra.