Csehországban Petr Pavel cseh államfő megbízta a választásokon győztes ANO mozgalom (Elégedetlen Polgárok Koalíciója) elnökét, Andrej Babišt a kormányalakítással.
Hétfőn írták alá a koalíciós szerződést, Andrej Babiš vezetésével 16 tagú kormány jött létre három koalíciós partnerrel: ANO, Szabadság és Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD), Autósok Párt („Motoristák”). Az SPD vezetőjét, a szélsőségesnek mondott kijelentései miatt sokat bírált Tomio Okamurát szerdán meg is választotta elnökének a cseh parlament alsóháza.
A kérdésre, hogy mi történik most Csehországban, és kik is ezek a bizonyos „Motoristák”, Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: nagyon nagy átrendeződés zajlik a cseh belpolitikában.
„Egyértelműen jobboldalra, nacionalista, populista irányba fog elmozdulni a cseh politikai élet”
– fogalmazott a szakértő, aki szerint ennek a két kisebb párt fogja befolyásolni a menetét: a Motoristák, valamint az SPD, amely szintén nagyon radikális programot hirdetett meg.
A Motoristák Vaclav Klaus egyik tanácsadójának a pártja. Radikálisan lépnek föl a zöld programok és az Európai Unió klímapolitikája ellen, és „nagyon negatív irányba befolyásolhatják azokat a folyamatokat, amiket eddig megszokhattunk Csehországtól”. Gálik Zoltán szerint a Motoristák egyfajta protestpártként élesen szembehelyezkedik azokkal a politikai trendekkel, amelyeket az európai integrációban most a szociáldemokraták, a zöld pártok és a középpártok is képviselnek.
A szakértő úgy véli: a felálló kormánykoalíció pártjai ideológiailag egyfajta irányba húznak, de azért Babiš pártja, az ANO a nagy párt, ők 34 százalékot értek el, a többiek pedig mindössze 6-7 százalékot kaptak, tehát jóval kisebb szerepük van, de a hangjuk várhatóan nagyon erős lesz. Ők az úgynevezett „zsaroló kisebbség”, hiszen nélkülük nincs többség, ezért megpróbálják majd nagyon aktívan befolyásolni a kormánykoalíció munkáját. Akár meg is tudják fordítani a kormányzati munkát, illetve keresztbe is tudnak tenni a prioritásoknak.
A hírek szerint a minisztereket november végén nevezik majd meg. Amikor összejön a koalíció, azt meg kell szavaznia a parlamentnek is, és akkor kell majd egy olyan programot hirdetni, amit a három párt el tud fogadni.
Ez egy valószínűleg jóval euroszkeptikusabb koalíció lesz, mint a korábbi,
illetve mint amit Babiš pártja vitt évekkel ezelőtt, de azért meglesznek a korlátjai ennek – fogalmazott Gálik Zoltán, aki szerint az Európa-ellenesség mellett Ukrajna kérdésében is gyakorlatilag konszenzus alakult ki Csehországban a választások során, ami egy irányba mutat. De kérdés, hogy hogyan lehet majd ezt a gyakorlatba átültetni, hiszen Csehországban követték el orosz ügynökök 11 évvel ezelőtt azt a merényletet, amelyben felrobbantottak egy lőszerraktárt. És ebben nagyon élénkek még a cseh társadalom emlékei, „vagyis az orosz–ukrán kérdésben nem biztos, hogy radikálisan lehet majd befolyásolni a közvéleményt, de mindenképpen átszíneződés várható”.
Az új cseh kormány euroszkepticizmusáról szólva a szakértő azt mondta: „Csehországban hasonló a helyzet, mint a szomszédos Szlovákiában, ahol a Robert Fico által összekovácsolt koalícióban vannak nagyon euroszkeptikus és kevésbé euroszkeptikus pártok is.”
A kérdés mindkét országban ugyanaz: a koalíció hogyan tartható majd össze, milyen társadalmi üzenetei és konkrét politikái lesznek, és itt azért eltérhetnek a prioritások, ugyanúgy, mint Szlovákiában.
Az Európai Unióból nem kell kilépni, de meg kell reformálni, át kell alakítani – ez a legnagyobb párt, az ANO és Andrej Babiš jövendő kormányfő központi politikai üzenete.
De Babiš közben egy nagyon pragmatikus gazdaságpolitikát tűzött ki célul, ebben a vonatkozásban radikális átalakításokat nem akar – mondta Gálik Zoltán, aki szerint komoly viták lesznek a költségvetés kérdésétől a mezőgazdasági politikák európai uniós átalakításáig.
MInt fogalmazott, Babiš „nagyon nagy politikai játékos”, ezért nem valószínű, hogy radikális átrendeződések lennének, de azért is hozzá kell tenni, hogy most a Patriótákkal a háttérben egészen más a politikai felállás, mint az előző koalíció időszakában a Néppárttal a háttérben. Ha van valamilyen átrendeződés Európában, akkor ezek a hullámok magukkal sodorhatják a cseh politikát is – vélekedik a szakértő.
Babiš és szövetségesei azokat a törekvéseket próbálják letörni, amik az Európai Unió további föderalizálódása irányába mutatnak,
mint például az egységes szavazási rendszer a külpolitikai kérdésekben. A költségvetésben szeretnék megtartani a kohéziós forrásokat, az európai mezőgazdasági források szétválasztását, Ukrajna támogatása esetében pedig az Európai Unió forrásain kívüli megoldásokat támogatnák.
A kérdésre, hogy milyen módszerekre számíthatunk Babištól, Gálik Zoltán úgy vélekedett: valószínűleg kicsit kevésbé radikális módszereket választana, mint amit például Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondott, aki szerint Magyarország „tüske akar lenni a köröm alatt, bot a küllők között” az EU-ban. „Majd meglátjuk, mi lesz ebből, de olyan többsége nincs, mint itthon a mi kormányfőnknek, és azok a pártok, akik radikalizálnák a mondanivalóját, más területeken visszafoghatják, hogyha nem enged. Tehát itt egy nagyon kiélezett alkupozíció van, sokkal finomabb politizálásra ad csak lehetőséget, mint ahogy azt a radikális propaganda mondta volna a két koalíciós partnerről” – mondja a szakértő.
A jövendő magyar–cseh viszonyról, illetve a lengyel–cseh–magyar–szlovák visegrádi együttműködésről úgy fogalmazott:
a Visegrádi Négyek akkor működik, ha mindenki tagja, de jelenleg Lengyelország és Magyarország között van egy nagyon nagy feszültség. Így a visegrádi együttműködés nem a magyar–cseh viszonyon fog múlni.
A V4-nek van egy nagyon erőteljes kulturális és egy politikai vonala. Az Európai Unió irányába akkor lehet erős a szövetség, ha megnyílnak azok a kérdések, amikben együtt tudunk fellépni, mint például a költségvetés ügye. „Emlékszünk még a 2014-es költségvetés időszakára, amikor voltak a kohéziós politika támogatói, és ott nagyon hatásos eredményeket sikerült elérni. Ha majd sikerül így együttműködni, akkor ebben a kérdésben még Lengyelországra is számíthatunk” – mondta.
Hozzátette: A V4-es közös munkának nincsenek erőteljes intézményi vagy jogi keretei, inkább egy informális együttműködés, aminek van egy Visegrádi Alap nevű pénzügyi forrása, ez programokat finanszíroz. Ebben jó az összhang, és ezek működhetnek majd a továbbiakban is. Tehát a V4 alapvetően egy konzultációs fórum, és egyszersmind egy brand is, nem utolsósorban pedig egy érdekérvényesítési eszköz.
A cseh és a lengyel viszony nagyon jó volt az elmúlt időszakban, hiszen Lengyelországban volt egy politikai változás, és ez a két ország együtt tudott működni, de hogy most milyen lesz, ez már kérdéses – mondja Gálik Zoltán, aki szerint Lengyelország „más súlycsoport”, mint a másik három visegrádi ország. „A nagy ütközési pont megint csak Ukrajna kérdése lehet, tehát én azt mondtam, hogy lesz változás, de nem igazán radikális változás” – fogalmazott, hozzátéve: ha a két kisebb párt tudja radikalizálni a külpolitikát, akkor a cseh–lengyel viszonyban is lehetnek problémák, amik pedig kihatnak a visegrádi együttműködésre is.
Egyértelműen Magyarország és Szlovákia lehet Andrej Babiš fontos szövetségese az Európai Unióban, az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban
– mondta Gálik Zoltán, megjegyezve: a két ország után „kicsit árnyaltabb a kép”, hiszen például Olaszország esetében a jobboldalibbnak, populistábbnak tekintett Georgia Meloni például nagyon okos Európa-politikát és nagyon okos külpolitikát visz, sokkal pragmatikusabb és praktikusabb, mint várták, de vele is lehet egy nagyon erőteljes együttműködés. „Nagy kérdés Franciaország. Aki a franciákkal kapcsolatban okos, az nem mond igazat” – fogalmazott a szakértő.
Mint Gálik Zoltán elmondta: az Egyesült Államokkal Csehországnak is nagyon jó kapcsolatai voltak az elmúlt 20-25 évben. „Donald Trump mindent fenekestül felforgatott az Európai Unió és a kelet-európai országok irányába, de
„azt hiszem, hogy Donald Trumpnak Andrej Babišsal határozottan jó kapcsolatai lesznek, hiszen ugyanaz az üzleti szemlélet jelenik meg mindkét politikus személyiségjegyeiben. Két deal maker találkozik, és a gazdaság mindenképpen az első”
– fogalmazott
A cseh gazdaság nagyon jól integrált az európai piacokra, és ahogy Magyarország, Csehország is nagyon intenzíven részt vesz a német gazdaság a működésében, és ennek az előnyei és a hátrányai talán még fokozottabban is érvényesülnek. Ha a német autóiparral problémák vannak, akkor ez viszi magával a helyi ipar beszállítóit is, és ezeknek a következményeknek nagyon gyorsan hatása van Csehországban. Nem nagyon tudnak leválni a német gazdaságról, nagyon intenzíven, 80 százalék feletti export-import mutatókkal szerepelnek nemcsak Németország, hanem az európai integráció irányába is, úgyhogy
a cseh gazdaság együtt lélegzik az európai integráció minden problémájával
– mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense, aki az InfoRádió Aréna című műsorának a vendége volt.