A kül- és belpolitikai kérdéseket egyaránt felölelő interjú nem sokkal azt követően hangzott el, hogy Németország október 3-án az újraegyesítés 35. évfordulóját ünnepelte. Az ünnepi hangulatra azonban rányomta bélyegét, hogy az öt hónappal ezelőtt hivatalba lépett, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló koalíciós kormány támogatottsága minden korábbinál mélyebbre csökkent. Az Insa közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint az az ellenzék vezető ereje, a radikális jobboldali AfD párt jelenleg Németország legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja a potenciális voksok 26 százalékával. A CDU/CSU és az SPD együttesen 38 százalékot szerezne, ami negatív rekordot jelent: a konzervatív pártszövetség támogatottsága 24, míg a szociáldemokratáké 14 százalékos.
Az ARD műsorvezetőjének, Caren Miosgának adott interjúban Merz – aki a kereszténydemokrata CDU elnöke is – mindenekelőtt a drónfenyegetésről beszélt. Szerinte az elmúlt időszakban megnövekedett incidensek komoly fenyegetést jelentenek országa számára. „Ez a fenyegetés azoktól származik, akik próbára akarnak tenni bennünket. Azt gyanítjuk, hogy Oroszország áll az incidensek mögött” – közölte a kancellár. Állást foglalt a drónvédelmi rendszerek gyors beszerzése mellett: „Vannak olyan technológiák a világon, amelyek lehetővé teszik az ilyen jellegű támadások elhárítását, és Németországnak szüksége van ezekre.” Merz kijelentette, hogy
szükség esetén le kell lőni a behatoló drónokat.
Közölte, hogy ezért elsősorban a rendőrség felelős, de bevonhatja a német hadsereget, a Bundeswehrt is.
A koalíciós partner szociáldemokratákkal és védelmi miniszterével, Boris Pistoriusszal ellentétben a kancellár annak a nézetnek adott hangot, hogy Németországban újból a kötelező katonai szolgálat bevezetésére kellene helyezni a hangsúlyt. A sorkatonai szolgálatot 2011-ben törölte el az akkori Merkel-kormány, illetve védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg mindenekelőtt takarékossági okokra hivatkozva. A kötelező katonai szolgálat visszaállításával kapcsolatos vita azóta is tart, és különösen az orosz–ukrán háború kirobbanása óta kiéleződött. Ennek ellenére a Bundestag a közelmúltban Boris Pistorius és az SPD nyomására olyan határozatot fogadott el, amely változatlanul az önkéntességre helyezi a hangsúlyt.
A interjúban Friedrich Merz ezt közvetve megkérdőjelezte, és annak a nézetnek adott hangot, hogy ez hosszabb távon nem maradhat így. A kancellár, akárcsak pártja, a CDU azon a véleményen van, hogy a Bundeswehr személyi állományának jelentős hiánya önkéntesekkel nem pótolható.
Németországnak szüksége van a kötelező katonai szolgálatra
– jelentette ki.
A kancellár reményét fejezte ki, hogy Donald Trump amerikai elnök gázai béketerve sikeres lesz. Hangsúlyozta, hogy országa segítséget nyújt az övezet későbbi újjáépítéséhez, sót ebben vezető szerepet vállalna.
Egyidejűleg megerősítette azt a korábbi német kormányzati álláspontot is, hogy több európai országgal ellentétben Németország nem támogatja a kétállami megoldást. „Egy ilyen megoldás csakis egy folyamat záróakkordja lehet” – fogalmazott Merz, utalva arra, hogy kormánya ezzel kapcsolatban az izraeli álláspontot támogatja. „Az izraeli kormány ezt nyilvánvalóan nem akarja” – érvelt a kancellár.
Belpolitikai kérdésekkel foglalkozva megerősítette az általa szükségesnek tartott gazdasági, illetve szociális reformokat, ez utóbbiak keretében az állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld folyósításának szigorítását.
A portálok kiemelték, hogy a közösségi médiumok használatával kapcsolatban Merz elismerte: nem lesz egyszerű mindenekelőtt az Instagram és a TikTok használatát csak a 16. évet betöltők, illetve az idősebbek számára biztosítani. Hozzátette ugyanakkor, hogy erős rokonszenvet érez azon országok iránt, amelyek ezt már végrehajtották.
A kancellár szorgalmazta a okostelefonok betiltását az általános iskolákban. „A gyerekeknek számolni, írni és olvasni kell megtanulniuk, nem pedig játszani mobiltelefonjukon” – tette hozzá.