Brüsszel terve mögé, hogy felhasználják az akár 172 milliárd euró értékű befagyasztott orosz vagyont az ukrán védekezés támogatására, beállt Németország is – írta meg a Politico. Erről egy magas beosztású német tisztviselő beszélt a lapnak. Az Európai Bizottság nemrégiben megszellőztetett tervének keretében több milliárd eurónyi, az orosz állam tulajdonában lévő, jelenleg Belgiumban tartott készpénzt „elküldenének Ukrajnának”. Helyébe az EU által garantált kötvények kerülnének. Ezzel azt a kérdést, lefoglalják-e a vagyont, elodáznák a kötvények lejártáig, a futamidőről még nincsen megállapodás.
Azzal, hogy a befagyasztott készpénzt a tartozási elismervényekre cserélik, a bizottság abban reménykedik, elkerülheti azokat a vádakat, miszerint az orosz állam tulajdonát illegálisan foglalnák le.
A befagyasztott orosz állami tulajdon hasznosításának tekintetében
„nyitottak vagyunk az új, jogilag megalapozott lehetőségek vizsgálatára”
– írta meg Michael Clauss, Friedrich Merz német kancellár európai ügyekért felelős tanácsadója a Politicónak.
Berlin most az EU-s vezetők október 1-jei koppenhágai informális találkozója előtt azon ügyködik, hogy több ország is támogassa ezt a tervet. Clauss, aki korábban Németország EU-nagykövete volt, elmondta, ez a megbeszélések egyik fő témája lesz az informális Európai Tanács-ülésen.
A cikk hozzáteszi, ez pálfordulást jelent, mert Németország korábban óvatosan közelített meg bármilyen tervet, amely az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta felvetődött az orosz állam tulajdonában álló vagyonelemek felhasználására.
A bizottsági javaslat támogatói azt állítják, jogilag biztonságos a terv, hiszen a befagyasztott orosz vagyont technikailag nem sajátítanák ki. Mások – beleértve a Eurocleart, a vagyont kezelő szervezetet – attól félnek, ez jogi kockázatoknak tenné ki a szereplőket.
Emmanuel Macron francia elnök szintén óvatosabb lenne, a héten egy interjúban azt mondta: „az Orosz Központi Banktól nem lehet ezeket a vagyonelemeket lefoglalni”, hiszen ez nemzetközi jogszabályokba ütközne.
A német kormányzat ezzel szemben örömmel használná a „jóvátételi kölcsönt” arra, hogy katonai segítséget nyújtson Ukrajnának, azzal szemben, hogy a megrongálódott épületeket, illetve infrastruktúrát újjáépítse – mondta el három, a tárgyalásokat jól ismerő tisztviselő a Politicónak.
Az orosz vagyon legnagyobb része a brüsszeli központú Euroclear pénzintézetnél található, és nyugati államkötvényekbe fektették be. Ezen államkötvények révén 172 milliárd eurónyi készpénz áll rendelkezésre jelenleg. A bizottság terve, hogy ezzel a készpénzzel finanszírozna egy „jóvátételi kölcsönt” Ukrajnának, miközben az emellett lévő 13 milliárd eurónyi eszközhöz nem nyúlnának.
A terv ellenzői úgy tartják, növelheti a pénzügyi instabilitást, és aláaknázhatja az euró szerepét ez a megoldás. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke úgy fogalmazott, „szeretne valamit írásban is látni, és ezzel nincsen egyedül”.
Oroszország részéről Dmitrij Medvegyev, jelenleg Oroszország Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese korábban megfenyegette azokat, akik a befagyasztott orosz vagyon segítségével nyújtanának hitelt Ukrajnának.
Az oroszok minden lehetséges nemzetközi és nemzeti bíróságon eljárást indítanának, bizonyos esetekben pedig bíróságon kívüli eszközökkel is élnének.
Oroszország az idők végezetéig üldözni fogja azokat, akik megpróbálják lefoglalni a vagyonukat
– írta szeptember közepén a Telegramon a volt orosz elnök.