Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint az elmúlt három évben a kínai–ukrán gazdasági és diplomáciai kapcsolatok folyamatosan erősödtek, annak ellenére, hogy Ukrajna továbbra is háborús környezetben működik, és Kína Oroszországgal is stabil viszonyt ápol.
„A kínai–ukrán – főképp kereskedelmi – kapcsolatok az elmúlt három év során tovább tudtak erősödni még annak ellenére is, hogy az orosz–kínai viszony szintén nagyon stabil, erős képet mutat” – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
Az elemző elmondta, Ukrajna számára Kína az egyik legfontosabb külkereskedelmi, külkapcsolati partnerré vált, 2023-ban például az ukrán áruexport 6,3 százaléka áramlott az ázsiai országba, Peking számára pedig szintén fontos az ukránokkal való jó kapcsolat fenntartása, hiszen külpolitikájában jelenleg egyfajta semlegességet mutat.
Ez gazdaságilag is megéri neki, ugyanis így Oroszországgal és Ukrajnával is kedvező gazdasági viszonyt tud ápolni annak ellenére, hogy a két ország háborúban áll egymással.
Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint a Kínába irányuló ukrán kivitel jelentős részét a különböző mezőgazdasági termékek adják, ám ebben a termékszerkezetben egyébként az elmúlt bő tíz év során elég fontos átrendeződés következett be. 2013-ban főként a vasérc tette ki a Kína felé irányuló ukrán export legnagyobb részét, több mint 62 százalékát, addig 2017 és 2019 között már a kukorica vált az elsődleges exporttermékké. Emellett a különböző magolajok, így a repceolaj, a kukorica- és a napraforgóolaj az, ami az ukrán export tetemes részét kiteszi.
Kínából ezzel szemben jellemzően számítástechnikai és telekommunikációs eszközök, elektronikai berendezések teszik ki az Ukrajna felé irányuló export 50 százalékát – magyarázta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, hozzátéve, hogy mostanra igen jelentőssé vált még a járművek, szállítóeszközök és vegyipari termékek részesedése is.
Előbbi kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy a kínai elektromos autók is egyre inkább megjelennek az ukrajnai piacon. 2024 első negyedévében a kínai import járművek aránya 75 százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző egy teljes évben. Az elemző szerint
ez azt is mutatja, hogy nem csak a Kínában gyártott nemzetközi márkák jelennek meg Ukrajnában, hanem a kínai autómárkák és modellek is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az országban.
Szigethy-Ambrus Nikoletta elmondta, eddig négy olyan kínai vállalat is van, amely megjelent Ukrajnában, ugyanakkor a tőkeáramlás az még mindig nem jelentős mértékű a két ország között. Nagyobb összegű tőkekihelyezés eddig csak Kína részéről történt, az ukrán vállalatok viszont kevésbé voltak nyitottak a kínai piacra való belépésre, így ennek elősegítése érdekében a két ország között több megállapodás is született különböző kedvezményekkel kapcsolatban, amik segítik a vállalkozásokat az ázsiai ország piacán való megjelenést.
Mindazonáltal a jelenlegi helyzetben, a háború miatt nemigen várható, hogy nagyobb ukrán tőkekihelyezés lesz a következő években, vagy amíg meg nem születik a béke Ukrajnában – tette hozzá az elemző.
A két ország diplomáciai kapcsolatairól Szigethy-Ambrus Nikoletta azt mondta, egy kétrészes folyamat írható le. 2011-ig főként az árukereskedelemre korlátozódtak a kínai–ukrán kapcsolatok, amik aztán az említett évtől elkezdtek mélyülni, és egyre több olyan gazdasági célú megállapodás született a két ország között, amelyek aztán kedvezően befolyásolták az árukereskedelmet és az egymással való partnerségi viszonyt is. Az elemző megjegyezte, főként Petro Porosenko hivatali ideje alatt történt a legtöbb ilyen találkozó az államok képviseletei között.
Fontos tényező az is, hogy a jelenlegi, háborús időszakban a kínai retorika meg tudott maradni nagyon diplomatikus szinten, és mind Oroszországgal, mind pedig Ukrajnával fenn tudott tartani olyan viszonyt, amely miatt nem lehet elítélni Kínát
– jelentette ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Azaz nem tett semmilyen részrehajló megnyilvánulást, semleges képet mutat, ez pedig nem nyomta rá a bélyegét sem a Kijevvel, sem pedig a Moszkvával való kapcsolatára.