Kényes tervet dobott be a francia kormány, hiszen a munkaszüneti napokat igencsak szeretik a munkavállalók, Franciaországban pedig általában nagyon élesen reagálnak az emberek arra, ha az állam meg akarja rövidíteni őket, elég csak a tervezett nyugdíjreform elleni durva tiltakozásokra gondolni.
Mindenekelőtt azt érdemes tudnunk, hány munkaszüneti nap van Franciaországban, és ezek száma vajon meghaladja-e az európai átlagot vagy például a magyarországi gyakorlatot?
Magyarországon évente 11 munkaszüneti nappal számolhatunk. A hagyományos vallási ünnepekhez, illetve a megszokott napokhoz (újév, május 1.) három nemzeti ünnepünk csatlakozik: március 15, augusztus 20. és október 23.
Franciaországban ezzel szemben 14 szabadnapnak örülhetnek a munkavállalók, ez a három nap többlet pedig eléggé méretesnek tűnik. A francia munkaszüneti napok sorában a szokásos ünnepek mellett ilyeneket találunk: Krisztus mennybemenetele (május 29.), Mária mennybemenetele (augusztus 15.), Fegyverszünet napja (november 11.).
Sok ez vagy éppen elegendő? Ennek eldöntését bízzuk a franciákra, akiknek most akadnak gondjaik, például az elég súlyos költségvetési hiány és az állam eladósodása. Ezek miatt sok a megszorító intézkedés, a munkaszüneti napok felülvizsgálata így valószínűleg egy gumicsont, amin a francia média elrágódhat, addig sem esik annyi szó a többi intézkedésről – vélekedik az InfoRádió által megkérdezett kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője.
Kutasi Gábor szerint elvileg a közgazdasági magyarázat az, hogy
ha két nappal többet dolgoznak a franciák egy évben, akkor, tisztán matematikailag, a GDP 6-8 tized százalékkal bővülhet ettől,
bár úgy látja, eléggé bizonytalan, hogy valóban létrejön-e ez a többlet.
A kutató arról is beszélt, hogy a munkaszüneti napok nem azt jelentik, hogy senki nem dolgozik: "egyrészt a turizmus és a vendéglátóipar nagyon intenzíven dolgozik, másrészt a GDP-hez a háztartások fogyasztása is hozzájárul, és amikor dolgozunk, akkor sokkal kevésbé vagyunk képesek költeni a jövedelmünket, mint amikor pihenünk. Főleg egy jóléti társadalomban van ez így, vagyis a munkaszüneti napokon is termelünk GDP-t."
A másik fontos dolog, hogy a munkaszüneti napok arról szólnak, hogy a munkavállalóknak legyen valamennyi ideje pihenni, kipihenni magukat – mondta Kutasi Gábor. Nyilván ott vannak a hétvégék mint állandó munkaszüneti napok, de voltaképp a munkaszüneti napnak számító nemzeti ünnepek is részben ezt a célt szolgálják.
Van is erre egy közgazdasági megfigyelés: "a legtöbb tevékenység kifárad. Ezt úgy hívják, hogy csökkenő hozadék, azaz néha pihenni kell, néha abba kell hagyni a munkát. Még egy napon belül is igaz, hogy nem tudunk egy teljes napon keresztül ugyanolyan magas gazdasági vagy aktivitási teljesítményt nyújtani, és ez igaz hosszabb távon is, heti vagy havi tekintetben is" – hangsúlyozta a kutató.