Ez még nem a békeszerződés volt, csak annak az előkészítése. De a karabahi helyzet miatt előzőleg 35 évig nem volt kommunikáció a két fél között, csak a vezetőkön keresztül. Így most nagy eredmény, hogy a következő napokban, hetekben, de két héten belül várhatóan végleges formátumban is aláírják a békeszerződést – elemezte a helyzetet Vasa László professzor az InfoRádióban.
A végső szerződés legnagyobb belpolitikai akadálya Örményországban az, hogy az alkotmányukban rögzítve van, hogy Karabah Örményország része, Azerbajdzsán pedig nyilvánvalóan ragaszkodik hozzá, hogy ez a passzus kikerüljön, ami további belpolitikai problémákhoz vezetne.
„De mindez akkor is óriási dolog, mert ha megvalósul, akkor ez Donald Trump amerikai elnök egyik legsikeresebb világpolitikai művelete, hiszen olyan térségben teremt békét, mégpedig az amerikai befolyás hirtelen megjelenésével, ahol az utóbbi évtizedekben a háborús viszonyok voltak jellemzőek” – véli a professzor.
„Itt a fő deal, hogy úgy nevezzük, egy igazi trumpos megoldás: vegyítette a gazdasági és a geopolitikai érdekeket, és egy huszárvágással megvetette a lábát a területen úgy, hogy közben kibékíti a két országot”
– mondta Vasa László, aki szerint közben teljesül Azerbajdzsán fő követelése is. Létrejön az úgynevezett Zangezur-folyosó, amely összeköti az azerieket és a Nahicseváni Autonóm Köztársaságot, ami Azerbajdzsán állam szerves része, de tulajdonképpen egy exklávé, azeri szemüvegen keresztül nézve.
De úgy tűnik, biztosítják a szárazföldi összeköttetést egy autópálya- és vasúti pályarendszeren keresztül. A fő vita a két fél között azon volt, hogy Azerbajdzsán örmény területen létesíthet-e egy ilyen folyosót, ahol Örményországnak nincsen kontrollja. A folyosó egyébként, és ez fontos szempont, Irán határán fut. Tehát a folyosót átlépve Örményországból Iránba jutnánk.
„Gazdaságilag a jelen állás szerint Amerika érdeke jelenik meg, azaz Amerika fektet be és működteti majd ezt a folyosót egy kereskedelmi projekt részeként. A folyosót a Panama-csatornához tudnám hasonlítani, de természetesen más dimenziókban” – mondja a professzor.
Végül ez a megoldás Örményország és Azerbajdzsán számára is elfogadható, mégpedig azért, mert
Amerika belépése a konszolidációba Oroszország visszaszorulását jelenti, amelyben most hirtelen mindkét ország érdekeltté vált.
Mint a professzor elmondta, Örményország már jó két éve elkezdte az óvatos lazítgatást, Azerbajdzsán pedig az ominózus lelőtt utasszállító repülőgép miatt keveredett rosszabb viszonyba Oroszországgal.
A mostani megoldással biztosítják, hogy az egyébként felívelőben lévő középső folyosónak ez a nagyon fontos alternatív útvonala megvalósuljon, és egyébként még Törökországnak is kedves a projekt, az Zangezur-tranzitfolyosó, mert ez köti majd össze szárazföldön a türk világgal.
Arra kérdésre, hogy mennyire lehet tartós a béke a két állam között, mennyi időre rendezheti ez a megállapodás az elmúlt több évtized konfliktusait, a professzor úgy vélekedett, hogy a történelemben vannak példák arra, hogy két egymással nagyon ellenséges viszonyban lévő nép egy békekötés után több évtizeddel később is a legnagyobb békességben egymás mellett él, elég, ha megnézzük a mai Nyugat-Európát és egyes nagy országait.
„Én bizakodó vagyok. Van egy érdekes aspektusa a történetnek: Örményországban az a helyzet, hogy a diaszpóra tulajdonképpen nagyobb, mint az ország lakossága, és ez az örmény diaszpóra az Egyesült Államokban a legerősebb. Emellett pedig Franciaországban, de ez egy másik történet. De most nagyon úgy tűnik, hogy
az amerikai örmény diaszpóra közös érdekeket talált a Trump-kormányzattal, és így nem érdekelt abban, hogy belpolitikailag feszültséget keltsen.
Eddig mindig az volt a történet, hogy hiába kötött volna Nikol Pasinján békét Azerbajdzsánnal, általában a diaszpóra nyomására belpolitikai feszültség keletkezett, és meghiúsult az egész. Akár külföldi aktorok, mint Franciaország vagy Oroszország aktív közreműködésével sikerült úgymond meghekkelni a békefolyamatot, akár a belpolitikában a karabahi menekültek politikai képviselete által. Most viszont, hogy beállt az ügy mögé Örményország legerősebb donora, az amerikai örmény diaszpóra, így én nem várom azt, hogy az örmény belpolitika a megállapodás ellen fordulna” – tette hozzá Vasa László.
A szakértő szerint Örményországnak ráadásul nincs más választása. Azerbajdzsán jól elvan Örményország és az örmény béke nélkül is, hiszen Grúzián és Törökországon keresztül bármikor kereskedhet a Nyugattal. A középső folyosó nagyon fontos aspektus: az egyetlen pont, ahol minden alternatív útvonal találkozik, az Baku. Tehát ők megkerülhetetlenek. De Baku megkerülhetetlen az orosz–iráni kereskedelemben is. Tehát ha nincs is béke, Baku attól még jól elvan. Viszont az örmények egyetlen lehetősége az elszigeteltségből való kitörésre és a gazdasági prosperitásra az, ha békét kötnek, és a területükön keresztül is elkezdenek áramlani a termékek a kontinensek között – mondta Vasa László professzor, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója, a Széchenyi egyetem tanára az InfoRádióban.