Ötven éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Kínával az Európai Közösség. Ebből az alkalomból Pekingben csúcstalálkozót rendeztek, amelyen Hszi Csin-ping kínai elnök a kapcsolatok elmélyítését szorgalmazta, és jelezte, hogy a közeledés a stabilitás eszköze lenne az egyre bizonytalanabbá váló világban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig azt mondta, rendkívül fontosnak tartja, hogy kiegyensúlyozzák a kétoldalú kapcsolatokat olyan módon, hogy azok mindkét fél számára hosszú távú haszonnal járjanak.
A távol-keleti ország és az EU viszonyáról Matura Tamás Kína-szakértő az InfoRádióban azt mondta, az elmúlt öt-hat évben folyamatosan nőtt a feszültség a felek között, aminek csak részben volt oka a koronavírus-járvány. A pandémia ugyanis Kínából indult, és az európai országok társadalmai azóta gyanakvással fogadnak szinte minden Kínával kapcsolatos hírt vagy fejleményt. Ugyanakkor a gazdasági színtéren is voltak, vannak konfliktusok, ezért a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint nem lehettek túl nagy elvárásaink a mostani csúcstalálkozóval kapcsolatban. Mint fogalmazott, a tanácskozás ennek megfelelően a papírforma szerint zajlott le.
A Kína–Európai Unió csúcsokat immár három évtizede rendezik meg évente, felváltva Brüsszel és Peking a helyszín. A már említett feszültségek miatt azonban tavaly rendhagyó módon nem tartották meg a találkozót, és idén – miután legutóbb, 2023-ban a kínai főváros volt a házigazda – Brüsszelben kellett volna összejönniük a kínai és az uniós vezetőknek, Peking azonban ezt visszautasította. Matura Tamás úgy fogalmazott, a pekingi vezetés tulajdonképpen elvárta, hogy „mint egykoron a Kínai Birodalomban, járuljanak az európai vezetők Hszi Csin-ping színe elé”. A szakértő hozzátette: nem lehetett nagy eredményeket várni a csúcstalálkozótól, és nem is kaptunk.
Úgy véli, a múlt csütörtökön tett nyilatkozatok és a közelmúlt fejleményei alapján nem látszik megoldás a helyzet és a viszony konszolidálására. Matura Tamás kiemelte: Kína az Egyesült Államokkal vívott globális küzdelmében úgy kerekedne felül, hogy egyre többet exportál. A jelenlegi helyzetben azonban érthető, hogy az USA már nem akarja „felszívni” a kínai kapacitásfölösleget, és a globális dél országai – köztük a Kínával egyébként szoros kapcsolatokat ápoló BRICS-államok – különböző intézkedésekkel ugyancsak megpróbálják csökkenteni kínai importjukat. Ezzel gyakorlatilag Európa maradt meg utolsó nagy felvevőpiacként és „egyetlen mentsvárként” Kína számára. A szakértő szerint azonban
ez a kereskedelmi viszony a jelenlegi formájában „halálos ölelés” is lehet Európának,
mert ha a kontinens, az EU tagországai vásárolnák meg a kínaiak összes felesleges termékét, amit saját maguk nem fogyasztanak el, akkor az európai ipar még inkább lefelé zuhanna.
Az egyetemi docens külön kiemelte az elektromos autók piacát, ahol a kínai export fellendült, uralja a távol-keleti ország az egész szegmenst, miközben az európai gyártók egyre nagyobb bajba kerülnek, sok esetben gyárbezárásokra is kényszerülnek. Európának a közeljövőben el kell döntenie, hogy a Kínából érkező, a kontinens országai számára létfontosságú árukért (például ritkaföldfémek) cserébe továbbra is teljesen nyitva hagyja-e a piacait Kína előtt. Matura Tamás figyelmeztetett, hogy ennek olyan kockázata is lehet, hogy elveszíti a legfontosabb iparágait, hiszen ezen a téren egyszerűen nem lehet versenyezni Kínával, ahol több százmilliárd dollár értékben kapnak állami szubvenciókat a helyi gyártók, vállalatok. A helyzet nem egyszerű, ugyanis úgy tűnik, Kína nem hajlandó változtatni jelenlegi gazdasági modelljén.
Egyes szakértők azt gondolták, hogy Donald Trump belengetett vámjai közelebb hozzák egymáshoz Kínát és az Európai Uniót, mert számukra megbízhatatlanná vált Washington, de Matura Tamás ebben nem lát rációt. „Hiába mondja azt több európai kormányfő is, hogy akkor majd a kínaiakkal fognak kereskedni, ha az amerikaiakkal nem lehet.
Egész egyszerűen az a helyzet, hogy mi is eladni akarunk, meg a kínaiak is”
– magyarázta az egyetemi docens.
Hozzátette: eddig az amerikaiak voltak a végső felvásárlói a globális termelésnek, ilyen szempontból az amerikai és a kínai gazdaság komplementer volt. Az európai és az amerikai gazdaság szintén kiegészítette egymást, Európa is exportált, főleg az Egyesült Államokba. A kínai viszont alapvetően egy exportalapú gazdaság, és részben az európai is, így a szakértő szerint a kettőt nem igazán lehet összehangolni.
Az orosz–ukrán háború több szempontból is „kényelmes” Kínának
A pekingi csúcstalálkozón szóba került az orosz–ukrán háború is. Az európai vezetők arra kérték a kínaiakat, hogy a jó kapcsolataikat felhasználva presszionálják Moszkvát a harcok leállítására. Matura Tamás azt mondta, talán ez volt az egyik fő oka annak, hogy az európai delegáció „eleve rossz szájízzel utazott” Pekingbe. Két héttel ezelőtt ugyanis Vang Ji kínai külügyminiszter közölte Kaja Kallasszal, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, hogy Kínának nem áll érdekében az ukrajnai háború lezárásra. A szakértő azt gondolja,
Pekingben attól tarthatnak, hogy ha békét kötnek az oroszok és az ukránok, akkor az Egyesült Államok minden figyelmét Kínára tudná fordítani, ami komoly geopolitikai kihívást jelentene a távol-keleti országnak.
Ez az álláspont gyakorlatilag az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása óta tapasztalható volt, önmagában nem okoz meglepetést, Matura Tamás szerint most az az „igazán hírértékű”, hogy a kínai külügyminiszter ennyire nyíltan, a szokásos diplomatikus megfogalmazásokat teljesen félretéve „az európai partnerek arcába vágta mindezt”.
Az orosz–ukrán háború így várhatóan feszültségforrás marad az EU és Kína között. Az unió delegáltjai a pekingi csúcson kijelentették: elvárják Kínától, hogy ne segítse Oroszországot fegyverekkel vagy kettős felhasználású termékekkel, és azt is kérték a kínaiaktól, hogy gondolják meg, mit és mennyit exportálnak Oroszországba. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kína is a tagja, így különösen nagy felelősség nehezedik az ázsiai országra, hogy tesz-e bármilyen lépést annak érdekében, hogy rábírja a moszkvai vezetést a háború befejezésére.
Matura Tamás elmondta: a kínai külügyminiszter kijelentései alapján arra lehet következtetni, hogy Peking nem kíván változtatni eddigi álláspontján, mert számára „minden szempontból rendkívül kényelmes”, ha az orosz–ukrán konfliktus tartós marad, mert ezzel lényegében Kína „ölébe hullik” Oroszország, ami gazdasági értelemben a vazallusállamává válik. Pekingnek az is ideális, hogy az ukrajnai háború lefoglalja az USA és Európa képességeit, így utóbbiak nem tudnak koncentrálni egy Kínával szembeni esetleges konfliktusra.
(A nyitóképen: António Costa, az Európai Tanács elnöke, Hszi Csin-ping kínai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 25. alkalommal megrendezett Kína–Európai Unió csúcstalálkozó nyitóülésén Pekingben, 2025. július 24-én.)