Ahogy arról az Infostart elsőként beszámolt, a brit hadsereg nyilvánosságra hozta legújabb, a szárazföldi hadviselésre vonatkozó terveit. A röviden csak 20-40-40 doktrínának nevezett elképzelés radikális változást jelent a korábbi katonai felfogásokhoz képest. A lényege az, hogy a jövőben csak a haderő 20 százaléka álljon a hagyományos fegyverzetű egységekből, míg a fennmaradó 80 százalékot robotok alkotják majd. Ezek fele lesz egyszer bevethető, öngyilkos drón és cirkálólőszer. A másik 40 százalékot pedig azok a többször felhasználható robotok alkotják, amelyek felderítésre, hírszerzésre, megfigyelésre vagy akár csapásmérésre is képesek.
„A drónok teljesen átalakították a háborúkat, az azeri–örmény vagy az orosz–ukrán konfliktus be is bizonyította, hogy mennyire hatékonyak” – mondta az InfoRádióban Demkó Atttila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője. Úgy véli, a hadviselés átalakulásához, a technológiai újításokhoz kell alkalmazkodniuk a doktrínáknak, a jövő hadseregeinek. A biztonságpolitikai szakértő szerint minden nagy háború gyorsítja a fejlődést, miközben az új megoldásokhoz alkalmazott mesterséges intelligencia fejlesztése is egyre fokozódó ütemben folyik, és a drónok egyre inkább autonómok lesznek.
Ez a gyakorlatban már elképzelhetővé teszi azt is, hogy a robot emberi engedély nélkül, önmagától dönti el, hogy kire mire mér csapást. Demkó Attila felidézte, hogy
már most is előfordul, hogy egy drón elveszti a kapcsolatot a központtal, így nem tud az ember már döntést hozni arról, hogy megsemmisítse-e az adott eszközt, és akkor a robot maga dönt és csapódik be.
„Nehéz azt megmondani, hogy hol tartunk ebben, hogy elértük-e már a Terminátor világát” – mondta a szakértő, de hozzátette, kívülállóként pontosan nem lehet tudni, hogy ebben hol áll a hadi technika.
Az új technológiák olcsóbban lehetnek és kevesebb emberáldozattal járhatnak, de Demkó Attila arra figyelmeztetett, hogy ez lejjebb viheti a háború küszöbét, „hiszen ha egy ország úgy érzi, hogy kevés emberáldozattal nagy eredményt tud elérni, akár könnyebben megy háborúba”. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy katonára mindig szükség lesz, mert a drónok még nem tudják elfoglalni a lövészárkokat. Az már megtörtént, hogy egy alakulat megadta magát drónoknak a lövészárokban, de a robotok az állást megtartani még biztos hogy nem tudják.
Az új technológia esetén viszont kevesebb lehet az áldozat, mert jóval pontosabb csapások mérhetők a drónokkal, „egy adott híd, egy adott gyár megsemmisítéséhez nem kell annyi eszköz, nem kell annyi robbanóanyag, kisebb is a pusztítás”. Csakhogy
épp a kisebb emberveszteség teheti vonzóvá a háborút, és kerülhet lejjebb a háborús küszöb.
„Ha még pontosabbak lesznek ezek az eszközök, ha még kevesebb ember kell, hogy a fronton legyen, akkor nyilván kevesebb lesz a halott is, de ennek ne örüljünk, mert egy döntéshozó érezheti úgy, hogy nem kell attól tartania, hogy akár százezer fiatal ott marad a fronton, hanem lehet, hogy csak ötezer halottja lesz, és eléri az eredményt. Ennek megvan az előnye, de akár a veszélye is” – figyelmeztetett.
A londoni elképzelések szerint az állomány húsz százalékát teszi majd ki az élő erő. Demkó Attila szerint a technika jelenlegi állása mellett ez túlzó elgondolás, de hozzátette: a doktrínák nem a jelenről szólnak, hanem a jövőről, hogy mi lesz tíz-húsz év múlva. A technológiai fejlődés különleges képességeket és képzettségeket követel meg a katonáktól is, de a biztonságpolitikai szakértő szerint már ma is minden eszköz számítógép által vezérelt, ezért most is sokat kell tanulniuk a kezelőknek. Ám ahogy nagyon sok lesz az automatizált rendszer, egyre magasabb képzettségű katonák kellenek majd.
„Egyre nagyobb tapasztalat, egyre több tanulás és egyre magasabb képzettség kell ahhoz, hogy ezeket a rendszereket megfelelő szinten használni tudják a katonák. Ez a trend és vélhetően ez lesz a trend a jövőben is” – mondta Demkó Attila.