Az már november első hetében eldőlt, hogy Olaf Scholz kancellár 2021 decemberében hivatalba lépett, hárompárti kormánya számára nincs tovább. A rolót maga a kancellár húzta le, miután az állandó koalíciós viták után menesztette szabad demokrata pénzügyminiszterét és vele együtt pártját, a liberális FDP-t is. Ezzel eldőlt, hogy a szociáldemokraták és a Zöldek Pártja kisebbségben maradt, és parlamenti többség híján Németországban előre hozott választásokat tartanak.
Mindez nem példa nélküli a háború utáni Németország történetében, Scholz nem az első kancellár, aki hasonló lépésre szánta el magát. Rendkívüli azonban azért, mert a szociáldemokrata vezető eleve az új választások kiírásának tudatában indult neki a február végéig tartó folyamatnak.
Az alkotmányban rögzített első lépést szerdán tette meg:
a kancellárnak levélben kellett kezdeményeznie a Bundestag elnökénél, a szintén szociáldemokrata Bärbel Basnál a bizalmi szavazás engedélyezését.
Mivel a parlamenti elnök aligha mond nemet, az első lépést gyors ütemben követi a többi, olyannyira, hogy a menetrend már ismert. A bizalmi szavazásnak a ZDF szerint eredetileg az engedélyt követően 48 órá lehetne voksolni, ezúttal azonban a képviselőknek öt nap áll rendelkezésre, ez pedig azt jelenti, hogy a szavazásra december 16-án, hétfőn kerül sor.
Az ülés Scholz "búcsúbeszédével" kezdődik, majd a képviselők 90 percen keresztül reagálhatnak. A szavazást ezt követően tartják, és
a menetrend szerint 15.30-kor meglesz a meglepetést aligha hozó eredmény.
Az előzetes állásfoglalások alapján szinte teljesen kizárt, hogy az ellenzéki pártok közül bármelyik is támogatná az elmúlt években rendkívül sokat bírált és immár kétpártivá zsugorodott Scholz-kormányt. Ha mégis, és a koalíció abszolút többséghez, azaz 367 szavazathoz jutna, Olaf Scholz újabb kísérletet tehetne saját kormányának megbuktatására.
A harmadik lépés ezt követően az államfőre, Frank-Walter Steinmeierre vár, aki – noha erre 21 nap állna rendelkezésére – a korábbi terv szerint a szavazás után egy nappal feloszlatja a parlamentet, és bejelenti az új, azaz előre hozott választások időpontját. Ami már egyáltalán nem újdonság, a parlamenti pártok ugyanis hetekkel ezelőtt a február 23-i dátumban állapodtak meg, és javában folytatják a kampányt.
A választásokig, illetve az új kancellár kinevezéséig tartó átmeneti időszakban a szociáldemokrata-zöldpárti kormány ügyvezetőként látja el a szükséges teendőket.