Több mint 150 millió embert és mintegy 318 millió hektárnyi termést érint az Amerikai Egyesült Államokat sújtó aszály, amely a rekordmeleget hozó nyár után következett be – írja az Index a The Guardian beszámolója alapján.
A helyzet nem javult az ősz beköszöntével sem, ugyanis Alaszka és Kentucky kivételével minden amerikai államban óriási a szárazság. A 48 amerikai államban a földterület mintegy 54 százalékát érinti az aszály. Csak az előző hónaphoz képest 57 százalékkal nőtt azon területek száma az USA-ban, melyek termésére kihat a hatalmas szárazság. A brit lap összegzése szerint az amerikai helyzet egy újabb bizonyíték a globális felmelegedés és az éghajlati válság káros hatásaira, amelyeket elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése idéz elő.
Az aszályért főként a kevés csapadék és a szokatlanul magas hőmérséklet a felelős, a nagy meleg ráadásul gyorsan elszívja a nedvességet a légkörből és a földből.
Ezzel együtt aszály akkor is előfordulhat, ha a szokásosnál több eső esik, mivel ha egyszerre sok csapadék hull le, a talaj nehezen fogadja be. Ha pedig s nagy mennyiségű eső nem tud behatolni a talajba, árvizek alakulhatnak ki.
A problémát egyre több amerikai városban felismerik, és számos helyen megpróbálnak tenni is ellene, a New York-i polgármester például arra kérte a lakosokat, hogy ritkábban locsolják a gyepet, és zuhanyozzanak rövidebb ideig, de ezek a megoldások nem tűnnek túl hatékony fellépésnek.
A Nemzeti Integrált Aszályinformációs Rendszer tájékoztatása szerint az aszályok növelik egy terület függőségét a talajvíztől. A felszín alatti vizek adják az amerikai mezőgazdaságban és a háztartási vízellátásban felhasznált víz több mint 40 százalékát. Az aszályok idején megnövekedett szivattyúzás csökkentheti ezeknek a készleteknek a jövőbeli rendelkezésre állását. A jelenség nem új keletű, hiszen
a kaliforniai mezőgazdaság már 2022-ben 1,7 milliárd dollárnyi termésbevételtől esett el a szárazság miatt.
Aszályos időszakokban a folyók és más vízi közlekedési útvonalak vízszintje nagyon alacsony, márpedig az útvonalak és a teherszállítási kapacitás csökkenésével megemelkedhetnek a szállítási költségek. Ez a költségnövekedés végül a fogyasztókra hárul, ugyanis drágábbak lesznek az élelmiszerek.