A technológiai szektor energiaigénye meredeken emelkedik, részben az AI-boom és az adatvezérelt szolgáltatások iránti egyre növekvő igény miatt. Az új adatközpontok, gyárak, elektromos autó, valamint az egyre melegebb és hosszabb nyarak hatására a villamosenergia-kereslet ugrásszerűen nőni kezdett - írja a Portfolio. Hozzáteszik,
a mesterséges intelligencia esetén egy lekérdezés tízszer annyi energiát is felvehet, mint egy Google-keresés.
Mint írják, a Goldman Sachs számításai szerint az évtized végére az adatközpontok energiaigénye 160 százalékkal fog megnőni. Viszonyításképpen: egy-egy nagyobb adatközpont körülbelül annyi áramot fogyaszt el, mint egy közepes méretű város. Az adatközpontok jelenleg a globális energiafelvétel 1-2 százalékát teszik ki, ez azonban 2030-ra 3-4 százalékra emelkedhet.
A Dominion Energy, az egyik legnagyobb adatközpont-piacnak otthont adó Virginiában működő közműszolgáltató vállalat arra számít, hogy 2039-re megduplázódik az energiaigény az ottani területen. A Dominion a hetekben benyújtotta a virginiai szabályozó hatóságoknak azt a tervét, hogy a kereslet várható növekedését CO2-mentes áramforrások, valamint új földgázüzemű erőművek fejlesztésével kívánja kielégíteni - írja a lap.
"Egyetlen energiaforrás, hálózati megoldás vagy energiahatékonysági program sem tudja megbízhatóan kiszolgálni ügyfeleink növekvő igényeit"
- mondta Ed Baine, a Dominion Energy Virginia elnöke. A nagy techcégek évekkel ezelőtt nagy célokat tűztek ki a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, zöld energiaforrások használatával. Ám a ChatGPT és más, hatalmas mennyiségű villamos energiát fogyasztó nagy nyelvi modellek azonban felborították ezeket az ígéreteket, és a cégek kénytelenek több tiszta energiát beszerezni. Így váltak a technológiai vállalatok a legnagyobb megújuló energia-felvásárlókká az Egyesült Államokban, de az adatközpontok szüntelen energiaigényét még akkumulátorparkokkal kiegészülve sem tudják teljes egészében így fedezni.
Itt lép be a képbe az atomenergia, ugyanis a megújulókkal összehasonlítva előbbi képes folyamatosan áramot termelni, ami elengedhetetlen az adatközpontok által megkövetelt 24/7-es üzemidőhöz - írják. Az atomenergia, különösen az olyan új fejlesztések, mint a kis moduláris reaktorok (SMR), lehetőséget nyújtanak arra, hogy ezt az áramigényt a vállalatok a megújuló energiaforrásoknál tapasztalt időszakossági problémák nélkül elégítsék ki.
A Google október közepén jelentette be az első olyan üzletet, ami támogatja a kis moduláris reaktorok kereskedelmi célú építését és az ezekből származó áram megvásárlását.
A techcég a Kairos Power nevű atomenergetikai startuppal kötött szerződést, melynek keretében a Google összesen 7 reaktor építését támogatja, melyek közül az első 2030-ra állhat üzembe. Az erőműveket várhatóan a Google adatközpontjait ellátó régiókban telepítik majd, bár a Kairos nem közölt pontos helyszíneket.
A példát két nagy tech-vállalat, az Amazon és a Microsoft is követte. Utóbbi korábban már azt is bejelentette, hogy 2028-tól a Sam Altman által elnökölt Helion nevű nukleáris fúziós startup cégtől fog energiát beszerezni. A Microsoft alapítója, Bill Gates szintén alapított egy TerraPower nevű céget, amely egy fejlett atomerőmű kifejlesztésén dolgozik egy wyomingi telephelyen.
A lap megjegyzi, az atomerőművek megítélése sokat romlott az utóbbi években, ráadásul az építésük is drága és időigényes. A földgázból származó olcsó energia robbanásszerű térnyerése az atomerőművek számára is megnehezítette a pénzügyi versenyt. A nukleáris iparág most az SMR-ektől reméli az új kapacitások kiépítésének következő hullámát.