Rachel Reeves, aki a londoni alsóházban ismertette a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány első költségvetési indítványát, úgy fogalmazott: nem szabad alábecsülni az előző, konzervatív párti kormánytól örökölt közfinanszírozási helyzet súlyosságát.
Reeves már a választások után nem sokkal bejelentette, hogy a 14 évi kormányzás után ellenzékbe került konzervatívok 22 milliárd font fedezetlen közfinanszírozási köztelezettségekkel adták át az államkasszát, és ezért hatalmas mértékben emelni kell a költségvetés bevételeit.
A szerdán ismertetett, a piacokon és az elemzői közösségen belül feszült figyelemmel várt költségvetési tervezet éves átlagban 41,1 milliárd font (20 ezer milliárd forint) adó- és járulékemelést tartalmaz a 2029-2030-ig terjedő előrejelzési időszakra.
A bevételnövelő intézkedéscsomag legnagyobb egyedi eleme a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítás 1,2 százalékpontos emelése.
A kormány egyedül ettől a lépéstől évi 25 milliárd font többletbevételt vár a jövő áprilisban kezdődő következő pénzügyi évtől.
Az értékpapírforgalmazás nyereségére kivetett tőkejövedelmi adó 20 százalékról 24 százalékra emelkedik, a dohánytermékek jövedéki illetéke az aktuális inflációs ütemet 2 százalékponttal meghaladó mértékben növekszik.
Sir Keir Starmer brit miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is leszögezte, hogy a költségvetésben "fájdalmas" intézkedésekre lesz szükség a konzervatív párti kormánytól örökölt több tízmilliárd fontos finanszírozási hiány felszámolására.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legutóbbi kimutatása szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államadósságráta 100 százalék közvetlen közelében jár. Az ONS hangsúlyozta, hogy legutóbb az 1960-as évek elején volt hasonló szinteken a közfinanszírozási szektor adósságterhe.
A brit kormány számára hivatalos makrogazdasági és közfinanszírozási előrejelzéseket készítő független elemzőműhely (Office for Budget Responsibility, OBR) nemrégiben összeállított, modellszámításokra alapuló tanulmányában közölte: ha nem történik jelentős korrekció az államháztartási politikában, a GDP-arányos brit államadósságráta a következő évtized végéig 274 százalékra, az utána következő időszakban 300 százalék fölé emelkedne.